Fotó: Pixabay

A járvány negatív hatásai életünk minden területén megmutatkoznak, így az oktatásügyben is. A korábbi adatokhoz képest csaknem ezer tanulóval többnek kellett évet ismételnie az állami iskolákban.

A statisztikai adatok szerint 2021 szeptemberében az állami általános iskolák 11 216 tanulója nem léphetett felsőbb osztályba. Az egyházi iskolákban 201, a magániskolákban 58 gyermeknek kellett évet ismételnie. Az évismétlők közül 6939 az alsóbb évfolyamokba jár, a legtöbben másodikosok és harmadikosok. „Mindez azzal is magyarázható, hogy ezek a tanulók részben halasztott ismétlők voltak a 2019/2020-es tanévből, amikor az országot elérte a járvány első hulláma“ – vélekedett Michal Rehúš, az Oktatási Analízisek Központjának elemzője.

Az első hullám alatt ugyanis az oktatási tárca betiltotta a tanulók buktatását, s szerinte az első és másodikos tanulók egy része csak ennek köszönhetően léphetett felsőbb osztályba.

A legtöbb évismétlő Kassa megyében van, számuk eléri 3717-et, míg 2019-ben 3428-an voltak. Eperjes megyében az évismétlők száma a 2019-es 2741-ről 3131-re emelkedett. Besztercebánya megyében 1848  tanulónak kellett évet ismételnie, közel százzal többnek, mint két éve. Svetlana Síthová oktatási államtitkár szerint ezek rendkívül magas számok. Ezért a helyzet javítása érdekében tárca felzárkóztatást támogató projekteket szervezett.

A támogatás azonban nem jut el minden gyermekhez, akinek szüksége lenne rá. Sok hátrányos szociális helyzetben lévő közösség nem kapcsolódott be a „nyári iskola” projektbe, azaz a nyári szünidő alatti felzárkóztató oktatásba. „Az ilyen közösségek iskoláiban sok helyütt két, vagy akár három műszakban folyik az oktatás, így egyszerűen nincs mód a felzárkóztatásra. A minisztérium szándéka a délutáni és esti tanítás felszámolása, melyet azonban megnehezít a terem- és személyi kapacitások hiánya.

„Pozsony megyében ezzel szemben kevesebb gyermek szorult évismétlésre, mint a korábbi években. Ez az eltérés az életszínvonalban mutatkozó regionális különbségeknek tudható be, a hátrányos helyzetű gyermekek számára ugyanis nehezen vagy egyáltalán nem volt elérhető a távoktatás, mivel nem voltak meg hozzá a műszaki feltételeik“ – állítja Rehúš.

A tananyaggal főleg az alsóbb évfolyamok tanulóinak nem sikerült megbirkózniuk.

Kassa megye ugyancsak negatív értelemben vett vezető helyet foglal el az idő előtti iskolaelhagyás tekintetében, ez vonatkozik az alsó tagozaton tanulókra is. 2021-ben a szünet után 129 alsó tagozatos tanuló nem tért vissza az iskolapadba, a legtöbben az Iglói és a Nagymihályi járásban.

Síthová szerint Kelet-Szlovákiában sok iskola tanulói számára nem adatik meg az otthoni támogató háttér. „Ha valami nem megy nekik a tananyaggal kapcsolatban, a szülők nem tudnak segíteni. A marginalizált közösségekben sok olyan gyermek van, akik otthon nem használják az oktatási nyelvet, vagy nem jártak óvodába és nem sajátították el azokat a szükséges alapismereteket“ – magyarázta.

Az ottani iskolák – ahová nagyobb számban járnak roma gyermekek – igazgatói egybehangzóan állítják, hogy egyes tanulóknál nincs más lehetőség, csak az évfolyam ismétlése, főleg azok esetében, akik nem is hajlandóak tanulni. Ott, ahol a tanulók számára nem volt elérhető a távoktatás, de tanulni akartak, segített a kis csoportokban történő (5 tanuló és egy pedagógus) felzárkóztatás és a nyári oktatás.

Rehúš ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az évismétlés negatívan hat a tanulók tanulás iránti hajlandóságára, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ezek a tanulók idő előtt elhagyják az iskolát.

Ha egymás után többször megbuknak, esetenként már hetedikesként teljesítik a kilencéves iskolakötelezettséget, így nem szereznek alapfokú iskolai végzettséget sem. Ebben az esetben nem tanulhatnak tovább, így semmilyen motivációjuk nem lesz a jövőre nézve.

Lukáš Druso iskolai pszichológus ezzel kapcsolatban a Pravdának nyilatkozva megjegyezte, hogy évismétlés esetén az új kollektíva is negatív hatással lehet a tanulókra, mely gyakran nem fogadja be és gúnyolja őket. Szerinte a bukás oka legtöbbször az, hogy a gyermeket semmi nem ösztönzi a tanulásra, a környezet, a család nem támogatja és motiválja őket kellőképpen.

Ilyen és ehhez hasonló gondokról számolnak be a kassai Luník IX lakótelepen élő roma közösségből érkező tanulókkal kapcsolatban. „Sokuknak nincsenek megfelelő eszközeik a távoktatásba való bekapcsolódáshoz, így csak munkalapokat kaptak, melyekkel nem mindegyikük dolgozott, s aki mégis, gyakran pontatlanul és hibásan. Nem volt visszajelzésünk a tanulóktól, hogy megértették-e a tananyagot“ – ismertette az ottani alapiskola nevében Júlia Tothová. Intézményükben 106 tanulónak, az összlétszám 12 százalékának kell osztályt ismételnie.

Az osztályismétléssel kapcsolatban elmondták, hogy arra csak a speciális pedagógussal történt konzultációt követően kerülhet sor, amennyiben azt ő is indokoltnak tartja.

Egyes esetekben viszont az osztályismétlés segíthet a tanulónak. A gyermeknek gondjai lehetnek a családban, ez is okozhatja, hogy nem képes a tanulásra összpontosítani. Amennyiben évet ismétel, ismereteit elmélyítheti és a családi problémák megoldása után eredményessé válhat a tanulásban. Másoknak egészségügyi problémáik adódhatnak, ezért nem vehetnek részt az oktatásban. Bizonyos esetekben, amikor a tanuló új helyre költözik, szintén segíthet az évismétlés, hogy beilleszkedhessen és felvehesse a ritmust a társaival. Lényeg, hogy a buktatás soha nem öncélú döntés.

Egy Nagymihályi járásban található iskola igazgatója elmondta, náluk az alsó tagozatosok közül főleg a roma gyerekek szorultak évismétlésre, gyakran elsősök is. Akik a járvány első hulláma idején kerültek iskolába, és rögtön az év elején áttértek a távoktatásra, nem tanulták meg az ábécét sem. Nem sajátították el az alapokat, nem léphettek tovább a második évfolyamba, hiszen ha nem vettek részt a felzárkóztatáson, nem jártak nyári oktatásra, nem maradt más lehetőség, csak az évismétlés.

Az oktatási tárca felmérést készített azon iskolák körében, ahol a legtöbb gyermeknek kellett évet ismételnie. Az évismétlés leggyakoribb okai között az iskolakerülés, az alacsony tudásszint, valamint a tanulás iránti érdektelenség szerepelt. Az iskolák az évismétlést leggyakrabban a szülőkkel és a pedagógiai-pszichológiai szakemberekkel való kommunikációval próbálják elkerülni. Ez utóbbiak módszertani útmutatással (Ako byť v škole úspešnejší, azaz Így lehetünk az iskolában sikeresek címmel) szolgálnak arra vonatkozóan, miként előzhető meg a tanulók iskolai kudarca. Az állami tanfelügyelet az évismétlés indokoltságát is vizsgálni fogja.

(NZS/Felvidék.ma/Pravda)