Az eltűnőben lévő, a Kárpát-medencében régóta termesztett fajták, illetve tájfajták fennmaradása és újrahonosodása érdekében a Magyarországi Evangélikus, Katolikus, és Református Egyház, és a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. szeptember 5-én nyitotta meg csatlakozásra az együttműködési megállapodást, amelyben kezdeményezik és segítik az iskolák, egyházközségek, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek helyi összefogását. A megállapodás feladatai között szerepel a gyümölcstermő növények különböző változatainak megőrzése a Kárpát-medencében, ezért a lelkészi, egyházi és rendi kertek génmegőrző fajtagyűjteményeket fogadnak be nevelésre.
A Pest megyében lévő Tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központ a természeti sokszínűség és a fajtamegóvás jegyében, 2021-ben is kiírta gyümölcsfa-telepítési pályázatát községi és templomkertek számára: ”A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről”. Örökségünk fontos része a gyümölcstermő fák és bokrok Kárpát-medencében megőrzött változatainak megőrzése, azok elterjesztése. Ennek érdekében jött létre a „Gyümölcsfák a papkertben” megállapodás, a táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésére.
„Ha tudnám is, hogy holnap lesz a világvége, azért ma még ültetnék egy almafácskát”
– írta Martin Luther. Hiszen minden az ültetéssel, vagyis a teremtéssel kezdődik!
Kapva a remek alkalmon, a perbetei református egyházközség, régi álmát megvalósíthatónak látva, úgy döntött, hogy a templomkertben, a Kárpát-medencében őshonos és a ,,jó régi magyar fajtákból“ álló gyümölcsöskertet telepít.
A pályázat benyújtását követően a pályáztató fél meggyőződött arról, hogy minden adott a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzéséhez, és a tulajdonjogi és egyéb adminisztratív feltételek is teljesültek. Ezt követte egy úgynevezett Gyümölcsész megállapodás megkötése, majd a tényleges fizikai munkálatok, a tereprendezés és a gyümölcsfák helyének előkészítése. A pályázat eredménye pedig nyolcvan gyümölcsfa odaítélése volt a református parókiakert számára.
A fákat ünnepélyes keretek közt vehették át Tápiószelén egy nyílt nap keretében. Néhány elméleti előadást követően, a génmegőrzési központ egyik főmunkatársa a helyes ültetési és metszési módokról tartott gyakorlati bemutatót. A perbetei küldöttség egy terepbejáráson is részt vett, végigvezették őket az egész központon, amelyet egy óriási, több millió példányt számláló mag, csíra, szaporítóanyag és növényraktárként kell elképzelni.
Több mint ötven anyaországi és külhoni pályázó kísérte figyelemmel az előadásokat, majd vette át a fákat.
A Perbetei Református Egyházközösség 80 gyümölcsfát – 10 kajszi-, 41 szilva-, 5 körte-, 24 almafát hozott telepítésre. Másnap aztán minden fa a helyére került.
Sok olvasónak, elsősorban az idősebbeknek, ismerősen csengenek az alábbi alma-, körte-, szilva-, sárgabaracknevek, mint: Batul, Egri piros, Cigányalma, Nyári csííkos, Nyári fontos, Húsvéti rozmaring, Magyar Kálvil, Árpával érő, Nyári Kálmán, Zöld ringló, Gömöri nyakas, Gönci magyar, Magyar kajszi… Közülük néhány bizony már megőrzéses termesztésre szorul, mivel a szaporább termésű, nagyobb, jobb kinézésű, elsősorban külföldi fajták kiszorítják őket a boltok polcairól, a kiskertekből, végül pedig a köztudatból is.
Az értékmentés Perbetén már elkezdődött egy néprajzi gyűjteménnyel, a Perbetei Életmesékkel, az értéktárral, a faluról szóló könyvekkel, a korabeli fotók összegyűjtésével. 2021-ben természeti örökségük egy szeletére, a gyümölcstermesztésre került sor.
„Reményeink szerint, az értékmentés folytatódhat, megalapozva ezzel Perbete ,,zöld irányvonalát”. A terményeket, néhány év múlva az őshonos gyümölcsöket is, a „Perbetei Református Egyház” védjeggyel ellátva fogjuk értékesíteni, ezzel is öregbítve településünk hírnevét. Hajtson hát e föld új sarjat, őshonos gyümölcsfát. Türelemre és fegyelemre nevelik a közösséget az elültetett csemeték. Kicsit olyan a fa is, a kert is, mint a lélek, ha nem gondozzuk, elvadul. Isten úgy figyel minket, ahogy a gyümölcsfáinkkal szemezünk, ha eljött a számadás ideje: „Legyetek jó fák és teremjetek jó gyümölcsöt! Jó ilyen várakozással a szívünkben élni! “– tájékoztatta portálunkat Erdélyi Zoltán református lelkész.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
