Öreg igazság, hogy mindannyian készek vagyunk a győzelemre, de a vereség mutatja meg igazán, milyen fából faragtak bennünket, írja Molnár Judit főszerkesztő a Bukottak és tanulók című vezércikkében.
A magyar baloldal kudarca „azonban sok tanulságot mutat a hazai magyar politikum számára is. Mert a párhuzamok riasztóan hasonlóak. Egyetlen dolog kivételével: a Szövetségnek nem kell egy nagy párt árnyékában hadakozni, azt legyőzni, csak magukat meggyőzni, hogy őszintén gondolják az egységes fellépést.” Talán még nem késő, még lehet rendezni a sorokat, ha esélyt adnak a valódi egységnek. Mert tanulni lehetne a Fidesztől is, vagy lehet menni azon az úton, ahol a bukott baloldal poroszkál, írja a Ma7 médiacsalád főszerkesztője.
Budapesten kezdődött, Kijevben végződött az elmúlt hét a hazai belpolitikában. Szlovákia fősodorbeli politikai történéseit látszólag külföldi eseményekre adott reakciók határozták meg, ámbár a hazai porondon is történt jó pár olyan esemény, amely elérhette volna az ingerküszöböt. De, ahogy Radnóti Miklós írta: „ami volt, annak más távlatot ád a halál”, olvasható Kocur László heti közéleti összefoglalójában.
Kína taktikai kimaradása a háborúból a címe Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetének. „Kína számára most a kivárás jelenti a legelőnyösebb és legkedvezőbb taktikát, ám nem biztos, hogy ez mindig így lesz. Az eddigi információk szerint Kína hivatalosan semleges ebben a konfliktusban. A nemzetközi csúcstalálkozókon is ezt kommunikálják. Sőt, olyannyira „segítőkészek”, hogy még a közvetítő szerepet is felvállalták az orosz és ukrán fél között.”
Egy háború sosem tesz jót a világgazdaságnak, ezért akár el is hihetjük a távolkeleti ország szándékait, de mégis, Kínáról van szó…
A munkaügyi miniszter eddig nem tartozott a legsikeresebb politikusok közé. Voltak ugyan tervei, amelyekkel a lakosság gazdasági terheit szerette volna enyhíteni, a koalíciós partnerek azonban sokszor nem voltak társak ebben. A nagy kérdés, hogy mi lesz az infláció hatásait enyhítő csomagjának a sorsa. Hosszú várakozás után múlt csütörtökön mutatta be a sajtó képviselőinek a tervezett intézkedéseket, amelyek 133 millió euróba kerülnének az államkasszának, írja Rajkovics Péter Krajniak úgy érzi, cselekedni kell, de… című beszámolójában.
Kövesdi Károly a Régi üzenet, mai hazugságok című jegyzetében Wojtyła bíborost, a későbbi II. János Pál pápát idézi, amikor 1978-ban azt üzente nekünk: ne féljetek!
Akkor talán fel sem fogtuk az üzenet súlyát, olyan változtathatatlannak tűnt az „emberarcú szocializmus”. Abban nőttünk fel, az határozta meg a mindennapjainkat. A rendszerváltás után aztán elhittük, hogy megváltozott a világ. Lehullott rólunk a félelem béklyója, s úgy gondoltuk, már nem kell tartanunk semmitől. Eljött a Kánaán, véget ért a negyvenéves pusztai vándorlás, a kényszerű sáskaevés helyett választható étek lett a rovar. Tévedtünk. Bár azóta sok víz lefolyt a Dunán, Szent II. János Pál üzenete talán ma még időszerűbb. Mert a diktatúrát működtető erők tovább dolgoznak, csak más köntösbe bújtak, és tökéletesítettek az eszközeiken. Modern szóval élve diverzifikálták a hatalom módszereit.
Most kell a feltámadásról beszélni! Állítja eheti interjúnkban György András somorjai református lelkész. A kérdésre, hogy Covid után a háború közepette hogyan lehet a húsvétra felkészülni a lelkész azt válaszolja, hogy a mi életünkben soha még olyan fontos nem volt az Élő Isten és az ember kapcsolatának kérdése, mint most. A húsvét pedig mindig ilyen volt. „Szenvedés, vér, verejték, terhek, emberek közötti feszültség nélkül nincs húsvét. Ha Jézus Krisztus személyén keresztül nézzük a húsvétot, akár az egyetemes emberiség történetének mélypontjait vagy magaslatait nézzük, a szenvedés és a megelevenedés, a megújulás kéz a kézben jár.” A lelkészt Kolek Zsolt kérdezte.
Az Istenember szenvedésének és kereszthalálának anatómiája a címe Pomichal Krisztián cikkének. „Józan eszünk azt diktálná, Isten fia, akiről pedig tudjuk, egylényegű az Atyával, nem lehet képes a szenvedésre. Holott erről szó sincs, az anyaszentegyház ma eretnekségként kezeli ezt a gondolatot, Krisztus vére ugyanis valóságos, sebei és szenvedései valóságosak, ahogy halála is az. E szenvedés nélkül nem érthető meg a húsvét, a feltámadás és az újjászületés misztériuma sem. A kereszténység legfontosabb tanításai válnak érthetetlenné és elérhetetlenné, ha nem fogadjuk el, hogy az Úr Jézus emberként szenvedett a kereszten.
Amikor nagyszombaton, a feltámadáskor egyszer csak megszólalt a harang, a templomi csengettyűk és rázendített az orgona, azt vettem észre, néhány idős embernek körülöttem könnybe lábadt a szeme. Amikor felcsendült a Boldogasszony anyánk, akkor pedig sokak szeméből már patakokban folyt a könny. Valóságos katarzisként éltem meg, még fiatalon, a rendszerváltozás utáni első szabad feltámadást, ami már körmenettel is kibővült, írja B. Vida Júlia Föltámadt Krisztus e napon, alleluja…! című, a népénekek varázsát bemutató cikkében.
„Édesapámnak volt egy titokzatos, kulcsos faládikája, gyerekként minden nyitását csodálattal lestem. Ilyenkor apám valamilyen fontos iratot, levelet, számlákat, vagy egy családi kirándulás gondosan megválogatott fényképeit rakta be, vagy vette ki a ládikóból. Szinte ünnepnek számítottak gyerekkoromban azok a pillanatok, amikor én is titokban beleshettem a dobozba. A faládikát aztán megörököltem, de apám halála után még sokáig nem volt bátorságom a felnyitásához! Féltem a rám zúduló emlékektől! Hosszú évek eltelte után mertem csak hozzányúlni, hogy meglessem a tartalmát”, olvasható Száraz Dénes Majdnem kitelepítve című visszaemlékezésében.
Egy süllyedő jéghegy csúcsa. Szlovákia magyarok által egyik legsűrűbben lakott régiójában, Nagyszombat megyében az egykor szebb napokat megélt Szép magyar beszéd nevű verseny okleveleit immár csak szlovák nyelven adták ki. A nyolcvanas években az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályán dolgozó, majd azt vezető Fibi Sándor Somogyi Szilárdnak elmondta, hogy a kommunista államhatalom nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy az oklevelek magyar nyelven íródtak…
KULTÚRA
Kossuth Lajos és a természettudományok a címe a Leporolt históriák legújabb kiadásának. Az emigrációban Kossuth egyre komolyabban kezdett érdeklődni a természettudományok, különösen a geológia iránt.
Persze, korábban is olvasott az új tudományos felfedezésekről és elméletekről, de a publicisztika, majd a vezetői szerepvállalás mellett vajmi kevés ideje maradt a rendszeresebb stúdiumokra, írja Lacza Tihamér.
„Előre bajtársaim! mindég előre!” címmel ír a dicsőséges tavaszi hadjáratról Babucs Zoltán hadtörténész. A honvédsereg 1849 márciusának végére felnőtt feladatához és egy hónap alatt Magyarország területének kilencven százalékát felszabadította. Diadalmenetük bizonyságul szolgált arra, hogy a kutyafuttában szervezett magyar sereg képes felülmúlni Európa egyik legerősebb hadseregét, a császári-királyi ármádiát. A százhetvenhárom évvel ezelőtti dicsőséges tavaszi hadjárat méltán hadtörténelmünk egyik legszebb fejezete.
Tájaink
Milyen lehetőségei vannak a párkányi régió időseinek? Hogy lesz jobb? Egyedül, idősotthonban, netán a gyerekeknél? Sok idősödő ember naponta töpreng ezen, de a családok is gondban vannak, ha valamely idős családtagjuk ápolásra szorul, írja Bokor Klára a Tájain rovatban. Az alapkérdést a címben fogalmazta meg a szerző: Tisztes öregkor vagy tengődés az élet alkonyán?
Zene, szívvel-lélekkel. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Máté László pelsőci pedagógus, karmester a Rozsnyói járásban végzett közösségépítő, hagyomány- és identitásőrző zenepedagógusi, karvezetői tevékenysége elismeréseként. A díjazottal beszélgetett Fábián Gergely.
Kaszmán Zoltán egy érdekes kiadványról ír. A napokban az Ipolysági Városi Könyvtárban mutatták be Gazdag Katalin, A Felvidék kincsesládája elnevezésű sorozat részeként magánkiadásban megjelent új kötetét. A Lányok, asszonyok ünneplőben című kiadványban 52 baba képe és viseletének leírása szerepel; a babákon 47 település népviselete látható, ebből 44 felvidéki magyar községből származik, három szlovák nyelvterületről, egy pedig az egész Felvidéken elterjedt ún. mű magyar viselet.
Régen minden városban, nagyobb faluban volt piac. Az emberek reggel fogták a kosarukat és a piacon telerakták friss, helyi zöldséggel, gyümölccsel és egyéb finomsággal. A vevő is, az árus is örült, akárcsak napjainkban a Csilizközi Őstermelői Piacon. Április 16-án már 29. alkalommal várják a húsvétra készülő vevőket a csilizközi piac szervezői, írja A húsvéti asztalra egyenesen a Csilizközből című cikkében Reczai Lilla.
A keresztény Európa kilométerkövei az út menti keresztek. Állításuk a 18. században volt gyakori tájainkon, s többnyire önköltségen állították a hívek, az egyház pedig felszentelte és megáldotta a kereszteket. Néhány pozsonypüspöki polgár kezdeményezésére újraállították a korábban eltávolított ősi út menti keresztjüket. Erről Dunajszky Éva írt.
„Sok-sok apró lépés”, míg összejött a Rakonca. Varga Lia és Varga Norbert több mint 25 évvel ezelőtt alapította meg a Rakonca Néptáncegyüttest. Olyan lehetőséget teremtettek az ifjúság számára, amelyben megtalálták a helyüket, felfedezhették a közösséghez tartozás érzésének nagyszerűségét. A házaspár célkitűzése azóta sem változott, a Kárpát-medence tánchagyományainak elsajátítására, továbbadására és újraélésére, valamint a közösségi értékek és a lokálpatriotizmus ápolására törekednek mind a mai napig, írja Agócs Szvorák Emese a jubileum alkalmából.
Nagy-Miskó Ildikó Színházi misszióról, Magyar Passióról… Habodász Istvánnal címmel közöl egy beszélgetést a komáromi származású színésszel, aki csatlakozott a két évvel ezelőtt indult, hiánypótló Déryné Programhoz, és szerepet kapott volt osztályfőnöke, Eperjes Károly Magyar Passió című filmjében.
Egy mosolygó szemű, kedves arcú, szépkorú asszony mesél ízes, mátyusföldi tájszólással a vészterhes huszadik század tragikus fejezetéről, a kitelepítésről. Marika néni hároméves volt, mikor 1947 novemberében megindult a Szilvási családdal a marhavagon Tótkomlós felé. Évekkel később a szerelem hozta vissza szülőfalujába, Pozsonyvezekényre. A történetet Szomolai Andrea jegyezte le.
A nosztalgiázás és az újra találkozás öröme jellemezte a gömöri iparisták legutóbbi összejövetelét, amelyen bemutatták Albert Sándor: A legenda nyomában c. könyvét, valamint szó volt a neves szakközépiskola alapításának közelgő 150. évfordulójáról is. A kassai ipariskola egykori diákjai több felvidéki városban iparista klubokat alapítottak, hogy tartani tudják egymással a kapcsolatot, és alkalomadtán összeüljenek, megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat. Az elmúlt hetekben ilyen találkozóra került sor Vágsellyén majd Rimaszombatban is, ahová a városon és a környező falvakon túl, a tágabb régióból is érkeztek öregdiákok, olvasható Virsinszky Tamás beszámolójában.
A leleszi Ilko család ragaszkodik a bodrogközi hagyományokhoz, amiből a négy gyermeknek is igyekeznek minél többet átadni. Mindennapi, úgymond civil munkájukat követően a családi kis farmjukon is akad bőven elvégzendő feladat. A régi, megvalósult álmukkal járó tennivalókat szeretettel, élvezettel végzik. Hozzájuk látogatott el Molnár Gabriella.
Kávézó
Zupko Mária logopédus folytatja a raccsolással kapcsolatos tudnivalókat, és továbbra is ajánl gyakorlatokat, amelyekkel javítható ez a beszédhiba.
A Duna és a Dráva közé zárt Baranyába kalauzol el a Hazajáróban Kenyeres Oszkár. Azt mondják, Horvátországban az utolsó népszámláláson 14 ezer ember vallotta magát magyarnak, akik többsége itt él a Drávaközben, vagy ahogyan itt mondják, Baranyában.
A Bodrogszerdahelyen élő Tokárcsik Alexandra óvónő Báriban. Már gyerekként sok mindenben kipróbálta magát: megtanult kötni, hímezni, horgolni, varrni. Számtalan technikát elsajátított, mert vallja: jó érzés másoknak saját készítésű tárgyakat ajándékozni. Ezúttal olyan hímes tojásokat mutat be olvasóinknak, amelyek a hamis patchwork technikájával készültek, írja Hobbi rovatunkban Zsebik Ildikó.
Pisztáciás csirkesaláta, jókedv süti – ezek Vass Laura ajánlatai. Teszteltük a Škoda Fabia Style 1.0 TSI 70 kW autót, amely nagy közönségsikerre számíthat.
A szurkoló rovatban Rajkovics György arról ír, hogy a férfiaknál is egy magyar csapat marad a kézilabda Bajnokok Ligája kieséses szakaszában, ahogy korábban a nőknél is. A legjobb nyolc közé, mondhatni nem túl nagy meglepetésre, ismét csak az egyik alakulat, a Telekom Veszprém jutott, míg a Pick Szeged búcsúzott a 2021–2022-es idénytől. Vajon összejön-e a veszprémieknek a kölni Final Four, vagy túl nagy falatnak bizonyul majd a dán Aalborg?
Valóban spártai szezonnyitó címmel számolt be Kocur László a Spartan Race szlovákiai idénynyitó versenyéről, amely a gímesi vár tövében, enyhe zápor és 10 fok körüli hőmérséklet mellett zajlott.
A lap hátlapján a Levétel a keresztről, a dunaszerdahelyi Szent György-templom freskója látható, amely egyébként a Felvidék egyik legjelentősebb művészettörténeti emléke.
A Magyar7 idei 15. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
