(Fotó: pixabay, com)

Szigorítjuk az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy maximális nyomást tudjunk gyakorolni a Kremlre, az új csomag még csak a szénimportot érinti, viszont előbb vagy utóbb az orosz olajra és gázra is szankciókat kell kivetnünk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az elnök a március a 24-25-i EU-csúcs következtetéseit taglaló vitában elmondta:

meg kell szüntetni a függést az orosz fosszilis energiahordozóktól, európai szuverenitást kell kiépíteni.

A csúcson az uniós tagállami vezetők megegyeztek a közös energiabeszerzésről, ami előrelépés lehet ezen a téren – mutatott rá a belga politikus. Hozzátette, hogy a szankciók bevezetésének ára lesz, de az európaiak hajlandók ezt megfizetni.

Michel kijelentette: „a bucsai mészárlás is bizonyítja, hogy az orosz erők brutalitása nem ismer határokat, ez nem egy különleges hadművelet, ez háború, ahol az orosz hadsereg emberiesség elleni bűntetteket követett el.”

Az Európai Tanács elnöke azt üzente az orosz katonáknak, „hogy ne folytassák ukrán testvéreik gyilkolását, hanem hagyják el a csatamezőt.” Véleménye szerint jó ötlet a dezertáló orosz katonáknak menedékjogot adni.

Michel hangsúlyozta: világosan látszik, hogy Kína együttműködik Oroszországgal, ezért is fontos elmagyarázni Pekingnek, hogy ne támogassa tovább Moszkvát, és ne avatkozzon bele az Oroszország elleni szankciók végrehajtásába.

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólalásában azt mondta: „az Európai Unió azt akarja, hogy az ukrajnai háború a lehető leghamarabb véget érjen, de nem bárhogyan.”

„Nem akarhatjuk, hogy Ukrajna területileg szétszakított, tönkretett országgá váljon, és több millió ukrán meghaljon vagy száműzetésben kelljen élnie” – hívta fel a figyelmet. Épp ezért – tette hozzá – folytatnunk kell Ukrajna felfegyverzését, ahogy az ukránok el is várják tőlünk.

Borrell párhuzamba állította azt a pénzmennyiséget, amelyet az EU nyújt Oroszországnak a gázért és az olajért azzal a támogatással, amelyet eddig Ukrajnának nyújtott.

„Egymilliárd dollár támogatást adtunk eddig Ukrajnának, ennyit naponta fizetünk Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz energiáért” – mutatott rá.

Kijelentette még: „véget kell vetni az európaiak védelmi felelőtlenségének, de súlyos hiba lenne, ha minden tagállam a jelenlegi szinthez képest arányosan növelné védelmi kiadásait, mert azt kockáztatnánk, hogy a jelenlegi párhuzamosságokat megsokszorozzuk, miközben ugyanazokat a hiányosságokat tartjuk fenn.”

Összehangolt megközelítésre van szükségünk az adófizetők pénzének optimalizálása érdekében – hívta fel a figyelmet.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzászólásában kiemelte: az Oroszország elleni szankciókat tovább kell szigorítani.

Az elnök felsorolta a bizottság szankciókra tett keddi javaslatát, amely egyebek mellett a szénimport leállítását és az orosz hajók európai kikötésének tilalmát tartalmazza. Felhívta a figyelmet hogy „az uniós adófizetők pénze nem juthat el Oroszországba.”

Von der Leyen hangsúlyozta: Kínának fontos szerepe van a globális béke és biztonság fenntartásában, ezért fontos, hogy minél hamarabb egyértelműen állást foglaljon. „Ebben a helyzetben senki sem lehet semleges” – tette hozzá.

Deutsch Tamás fideszes képviselő felszólalásában azt mondta: az ukrajnai háború rettenetes emberi tragédiákat okoz, ezért a magyarok azt akarják, hogy azonnal érjen véget a vérontás: mindenben támogatják azt a mintegy 600 ezer menekültet, akiket Magyarország befogadott, továbbá a kormány hatalmas mennyiségű segélyt szállított Ukrajnába.

„Ez az igazság, még ha a kicsinyes politikai trollkodás ki is hagyja Magyarországot a menekülteket befogadó országok felsorolásából” – tette hozzá.

A politikus véleménye szerint Brüsszel politikai és ideológiai okokból évek óta szándékosan ártani akar Magyarországnak. Mint mondta: „ez volt a baloldal politikai stratégiája, és a brüsszeli bürokraták ennek mentén álltak be a választási kampányba.”

Deutsch hangsúlyozta: a vasárnapi választásokon a magyar baloldali politika csúfosan megbukott, Magyarországon a kereszténydemokrata polgári és hazafias politika győzött. „Amint a magyarok Brüsszelnek nem tetsző véleményt alkottak a népszavazáson és a választásokon, a brüsszeli bürokraták azonnal rárontottak Magyarországra, és újabb eljárás megindítását jelentették be ellene” – mutatott rá.

Hozzátette: „a kedden bejelentett eljárásnak nincs köze a jogállamisághoz, ez nettó politikai büntetés, amelynek értelmében Brüsszel pénzügyileg kiéheztetné az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország.”

A politikus felhívta a figyelmet: „a demokrácia alapvető szabályait Brüsszelnek is el kell fogadnia, és nem a bukott baloldal igényeit kellene kielégítenie”. „Nem kellene politikai háborúskodást szítania, hanem vissza kellene térnie a józan észhez és párbeszédhez” – emelte ki Deutsch Tamás.

(MTI)