Míg az előző kormány 45 millió eurót fordított autópálya és gyorsforgalmi utak tervezésére, a jelenlegi kormány csak hatmilliót. A kidolgozott, több millió eurós projektek jelentős része a fiókok mélyén pihen. A HNonline szerkesztősége összehasonlította az előző és a mostani parlamenti ciklus autópályákat és gyorsforgalmi utakat érintő terveit.
Az új gyorsforgalmi utak és autópálya-szakaszok lassú tervezése Szlovákiában kezd komoly problémává válni, állítja a lap. Andrej Doležal (a Sme rodina jelöltje) közlekedésügyi minisztériumának munkatempóját már a saját emberei is bírálják. „Az elmúlt időszakban nálunk készült a legkevesebb projekt” – panaszkodott nemrég Vladimír Jacko, a Nemzeti Autópálya Társaság vezetője – írja a HNonline.
Érsek Árpád hivatalba lépése után a szaktárca új autópálya-terveinek víziója egyértelművé vált. A Most-Híd minisztere négysávos utakat akart építeni elsősorban az ország déli részén, ahonnan szavazóbázisuk nagy része származott. Már az első évben kilencmillió euróért szerződést kötött a szoroskői alagút megtervezésére. Ugyanebben az évben további hétmillió eurót fordítottak a nagy projektek – a D3-as autópálya kiszucai és az R4-es gyorsforgalmi út keleten való megrajzolására. Így 2016 az elmúlt évtized legerősebb éve lett az autópályák előkészítésében.
Mivel azonban Érsek motivációja elsősorban politikai volt, a következő kormány és a Doležal által vezetett új minisztérium a tervek egy részét lesöpörte az asztalról.
Vezetése alatt az autópályákat mostantól nem a politikai igények, hanem az adatok összegzése alapján kell építeni. Az új tervek előkészítése azonban még két év után sem indult be. Az elmúlt tíz év leggyengébben teljesítő közlekedési minisztériumát vezeti Doležal, vélik a szakértők.
Szlovákia közel 30 éves függetlensége alatt nem épült meg a Pozsonyt és Kassát összekötő autópálya
Az előző kormány idején működő közlekedésügyi minisztérium Érsek Árpád hivatalba lépésének első évében 20 millió euró értékű projektekre kötött fejlesztési szerződéseket. A volt miniszter véleménye szerint csak idővel fog kiderülni a mai tétlenkedés, amikor a tervezett útvonalak egyetlen szakasza sem fog elkészülni. Érsek példaként felhozta a komáromi elkerülő út esetét, amely nemcsak a régiónak fontos, hogy megépüljön, de az állam számára is előnyös lenne, mivel rendkívül forgalmas útról van szó. „Amikor távoztam, lezajlott a környezeti hatásvizsgálat, a szakasznak volt egy érvényes engedélye, de ezt követően semmi további nem történt” – mutatott rá. A dokumentáció előkészítése négymillió euróba került, teszi hozzá a HNonline.
Ha ez továbbra is így marad, fennáll a veszélye, hogy az előkészítésre szánt eurómilliókat feleslegesen fektették be, mivel a dokumentációk kidolgozását elölről kell kezdeni. A minisztérium előző vezetése alatt közel 45 millió euró ment el a mérnöki projektekre; 2020 után az e területre irányuló beruházások összege hatmillió euróra csökkent.
Az új vezetés számára az R2-es gyorsforgalmi út egyes szakaszai a keleti országrészben és az R7-es gyorsforgalmi út egyes részei az ország nyugati részén érdektelenné vált.
Bár az állam már több mint kilencmillió eurót fizetett a szoroskői alagúttal összekötött R2-es gyorsforgalmi út dokumentációjának elkészítésére, a négysávos projektet végül a szaktárca minisztere, Andrej Doležal állította le a pályázati szakaszban, mivel a pénzügyminisztérium Értéket a pénzért (ÚHP) elemzőcsoportja korábban megkérdőjelezte az ilyen építkezés előnyeit a költségekhez képest.
Doležal megörökölte az R2-es gyorsforgalmi út két szakaszának építését is Podpoľanie régióban. A Gyetvát és Losoncot összekötő gyorsforgalmi utat ősszel kell befejezni. Ezzel egyidejűleg, hároméves pályáztatás után megkezdődött a kassai elkerülő út építése, amely szintén a fent említett R2-es gyorsforgalmi út részét képezi.
A közlekedésügyi minisztérium jelenlegi vezetése szerint az R7-es projektje is további szakaszba léphet Érsekújvár vagy Tótmegyer környékén, „amennyiben sikerül egy nagybefektetőt szereznünk, akkor a prioritások megváltozhatnak” – ígéri Doležal.
Szlovákiában átlagosan 14 év, míg megépül egy autópálya-szakasz
A lapnak Juraj Čermák, a Nemzeti Autópálya Társaság korábbi igazgatója elmondta, egy autópálya-szakasz megépítése átlagosan 14 évet vesz igénybe. Ennek az időnek kétharmadát csak az adminisztráció, a dokumentumok előkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése teszi ki.
„Elég, ha a kotrógép kiás egy árkot. A jogszabály értelmében ezzel hivatalosan megkezdődik az építkezés, és az engedély határozatlan időre szól” – magyarázta.
Az építési engedély valójában két évig érvényes tevékenység nélkül, de legfeljebb négy évvel meghosszabbítható. Ha addig nem kezdenek el dolgozni a területen, akkor az érvényét veszti. Ugyanez vonatkozik a projekt környezeti hatásvizsgálataira is. Ezenkívül az önkormányzatok, civil szervezetek vagy a környezetvédelmi minisztérium tisztviselőinek észrevételei és tiltakozásai is bonyolíthatják a helyzetet. Emellett az új utak építésének ütemét lassíthatja az építőanyagok árának rekordszintű emelkedése.
(SzE/Felvidék.ma, forrás: HNonline)
