Muzslán mindig történik valami – írtam a közelmúltban egy cikkem elején, s most ismét egy rendhagyó eseményről számolhatok be.
Babanévadó ünnepély volt a muzslai községházán. Ünnep az óvodásoknak, nem a megszokott formában és tartalommal.
Farkas Iván polgármestertől kaptam elsődleges információt a legutóbbi eseményekről.
Községükben a civil szervezetek rendszeres ünnepei, rendezvényei mellett ma is megszokottak a családi események, évfordulók, arany- és gyémántlakodalmi köszöntők, s a névadók megtartása a községi hivatalban, ahová hivatalos meghívóval invitálják az érintetteket.
Áprilisban mindezekre sor került. A névadó ünnepségek a járvány miatt 2,5 év kimaradás után szintén lezajlottak anyák napja előestéjén. Délelőtt 23 újszülöttet köszöntött a község. Majd a délutáni órákban került sor a rendhagyó babanévadó ünnepségre, mely egyedülálló esemény nem csak hazai viszonylatban.
Az ötlet az óvoda pedagógusaitól ered – mondta a polgármester úr.
Mariček Beáta, az óvoda igazgatónője a következőket mondta az ötlet kapcsán. Óvodájuk egyik fő nevelési szempontja a családi életre nevelés, az összetartozás érzésének fejlesztése. Már az előző éveken is megtörtént, hogy a pici gyerekek a saját babakocsijukkal sétáltak egyet a faluban. S idén jött az ötlet, hogy minden kislány elhozza a babakocsiját, babáját, s egy igazi babanévadó ünnepségen hivatalosan is bejegyzik babájuk nevét az anyakönyvi hivatalban.
Az ünnepélyes aktus megható volt, mind a tanító néniknek, a jelenlévő szülőknek, mind a kicsiknek. 36 kis óvodás vonult be az ünnepi eseményre, ahol az anyakönyvvezető és a polgármester várta őket, és a hivatalos szertartás szerint megtörtént a névadás. Az ovis anyuka és apuka állt a bölcső előtt. Kis ajándékkal és emléklappal jutalmazta őket a polgármester.
Farkas Iván polgármester érti és megérti ennek egy életre szóló jelentőségét. Csodálatos, példaértékű esemény volt, s azóta is érkeznek a köszönetek, gratulációk a jövőt meghatározó értéket hordozó ünnephez.
S hogy az ünnepnek milyen eszmei-szellemi hozadéka van az apró emberkéknél, erről az igazgatónő mesélte el az egyik apuka élményét. „Az ovis anyuka” megkérte édesapját, hogy legyen nagypapája a gyermekének, és játsszon vele, ahogyan a nagyoknál szokás.
A muzslai óvoda honlapján a következő mottó olvasható: „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó,
eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.”
S az óvoda köszönő bejegyzése is azt jelzi, hogy együtt „csodákat” lehet művelni.
„Ezen a héten az édesanyákat ünnepeljük, nemcsak az óvodában, hanem az egész világon. Ennek tiszteletére a muzslai ovis „anyukák és apukák” névadóra vitték kisbabájukat. Először egy kicsit megszeppenve léptek a község dísztermébe, de Györgyi néni kedves fogadtatása, a polgármester bácsi bátorítása feloldotta ezt. A polgármesteri köszöntő után az ovis apukák az anyukáknak egy kis műsorral készültek, majd Györgyi néni segítségével hivatalosan is bejegyzésre kerültek a babák nevei a nagykönyvbe. Az óvodások egy feledhetetlen délelőttöt töltöttek a községházán, méltón megünnepelve az édesanyák hetét az óvodában. Nagyon szépen köszönjük, hogy együtt ünnepelhettünk és hogy segítőink voltak ebben a kezdeményezésben!”
A muzslai óvoda és önkormányzat újabb példaértékű együttműködése már a jövő nemzedékek értékrendjét alapozza meg gyermekeink számára. S a gyermekhez lehajolni, felemelni, s emberként üdvözölni a nagyvilágban a szeretet egyik legszebb megnyilvánulása.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
