Karinthy Frigyes magyar író, drámaíró, költő, műfordító, újságíró, eszperantista, Karinthi Frigyes Ernő néven született 1887. június 25-én, Budapesten.
Édesapja Karinthi József, művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886-ban feleségével az evangélikus vallást vették fel, a Deák téri evangélikus templomban keresztelkedett meg a család (anya, apa, négy leánygyermek: Elza, Ada, Gizi, Emília). Itt keresztelték meg a később született gyermekeket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest, Erzsébetet és Józsefet is. Az édesanya, Engel Karolina halála után az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
Frigyes, a Markó utcai főreál gimnáziumban végezte a tanulmányait. Fiatalon, már 1898 és 1900 között kezdett írni színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett.
Mintegy ezer versét, 10–15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette.
Az 1905-ben érettségit tett, majd a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években a különböző budapesti lapokban sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget 1912-ben, az Így írtok ti című paródiakötetet hozta meg számára.
1914. szeptember 17-én, Budapesten feleségül vette Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor (1914–1974) költő.
1920-ban feleségül vette Böhm Arankát, az ipolysági születésű orvosnőt, aki 1944-ben Auschwitzben halt meg. Gyermekük Karinthy Ferenc (1921–1974) Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg.
Mesterének Jonathan Swift (1667–1745) angol születésű ír szatirikus írót vallotta.
Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok ti, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kérem című műveket. Ám Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor (1889–1915) pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.
Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el.
Tizenöt éves volt, amikor megjelent a Verne hatását mutató kisregénye, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül címen. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. Erre utal A cirkusz című novellájában is.
Főként újságokban, folyóiratokban több ezer cikk jelent meg a tollából, ezek között van riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politikáról és temérdek humoreszk. Humoros karcolataiban és egyéb prózai írásaiban, verseiben a radikális polgári humanizmus álláspontját ostorozta. Bírálta az irodalom modorosságait, a közélet fonákságait és az emberi kapcsolatok elgépiesedését, a társadalom elembertelenedését, támadta az elnyomást, a fajmítoszt, a fasizmust.
Élete nagy vágya volt egy Új Enciklopédia, egy fogalomtisztító mű megteremtése, amelyben darabokra akarta szedni a hazugságokat, az álmegoldásokat, ez azonban nem vált valóra.
Regényei a férfi és nő kapcsolatát boncolgatják, ilyen a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba című művek. Legnépszerűbb regénye mégis Az utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben leírja a műtét során felmerülő gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvoslás körében is ismertté lett ez az írás.
Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, a férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot, ilyen a Földnélküly János és A nagy ékszerész, de írt komoly hangvételű darabot is Holnap reggel címen. Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.
Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része lírai jellegű, ilyen többek közt a Lecke, a Kudarc, az Ősz, többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés, mint a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia.
Sok ismert mű magyar nyelvre való fordítása is kötődik a nevéhez, legnépszerűbb a Milne által írt Micimackó meseregény és annak folytatása, a Micimackó kuckója.
Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részének nyersfordítását nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette elő az író számára. A színháztörténeti adattárban százharminchat műve van regisztrálva.
1932-től 1938-ig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt. Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld – Lágymányosi Sakk-kör, majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt. Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti sakkújság első számában.
Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!” Babits több írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.
1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták. Műveinek bibliográfiája, műveinek idegen nyelvű fordításai az OSZK Nyugat-honlapján találhatók. Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József (1897–1945) is.
Agydaganatát 1936. május 4-én műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona agysebész.
Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én, agyvérzésben halt meg Siófokon, ötvenegy éves korában. Sírja a Kerepesi temetőben található.
Születésnapját a magyar humor napjaként ünneplik.
A róla elnevezett díjat, a Karinthy-gyűrűt, 1975 óta minden évben, születésének évfordulóján osztják ki a magyar humorművészet kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőinek, előadóinak. Alapítója és adományozója a Magyar Rádió elnöke. A tavalyi év díjazottja Laár András volt.
(Forrás: Magyar életrajzi lexikon, Wikipédia/Berényi Kornélia, Felvidék.ma)
