Hol volt, hol nem volt, talán igaz sem volt. Vagy mégis? Van a Magas-Bakonyban egy gyönyörű csendsziget, a neve Bakonybél – Szentkút. Kicsinyke, forrás táplálta tavacskával, kedves kápolnával, stációkkal, hatalmas csenddel igazi csendsziget mindenkinek. Ott a csillagok is fényesebben ragyognak, hiszen az ország legkevésbé fényszennyezett helye.
A naplementék és a napfelkelték még lenyűgözőbbek, mint a tengerpartiak. Egészen mások. Az esti fényben az ódon fák halk nyikordulása közben legendák vélt és valós hősei árnyjátékot űznek. Ott poroszkálnak a voltak: István király a lován, akinek a közeli fehérvári hadiúton lélekkönnyítő menetelése volt ide a királyi udvar siserehadának és cselszövő nagyurainak, diplomáciai hazardírozásainak fárasztó udvartatásától.
A király és legszűkebb kísérete a Szentkút lélektisztító csendjében mosta át lelkét a hatalom mocskától, vagy a kifinomult praktikáktól. Királyi csendsziget.
Günther apát, a bajor remete pedig évelő szállást vett a sziklabarlangban. A tavacska rezzenéstelen tükrén szemlélte, csodálta hajnali imacsendjében az égbolt kupolájának kéklő visszfényét, meg a Hatalmas Istent, az Alkotó fenségét. Erdei vadakkal szelíd életközösségben imádkozta oda Isten oltalmába a neki idegen, de a Teremtőnek kedves Hungáriát, Pannóniát.
Csendben fogalmazta a szent királynak szánt bölcs tanácsokat. Csak Isten kozmikus memóriája képes nyilvántartani, kik és miért, mikor futottak, menekültek, zarándokoltak a Szentkúthoz, véresen, küzdelmek porával borított arccal, utolsó vagy utolsó előtti reménnyel – a túlélésre. Ha van, s mert van annyi történelmi emlékhelye népünknek, ez a Magas-Bakony rengetegében meghúzódó békesziget ékkőhordozó.
Nem véletlenül fogalmazott így a fenséges erdélyi csendszigeteket lelkében hordozó poéta, Kányádi Sándor, amikor 1974-ben ellátogatott oda:
„akármikor jössz itthon van az isten”. Igen, mindig itthon, hogy otthon lehessünk Nála – Szentkútnál, királyi és remeteközösségben, évszázadok felsereglő vándorainak társaságában, a szentség keresésében és vonzásában. Szentkút csak egy van, de találhatsz Neked való csendszigetet másutt is…
Csendszigeted építésének spirituális útja 10 építőkockával
Amikor először megpillantottuk teremtésnapi ünnepünkhöz méltó helyet kereső szívvel-szemmel, csak ennyit szóltunk: Igen, ez az. És ünnepeltünk öt éven át erdőfürdőt, zöldterápiát, istencsendet, kivételes Isten-közelséget, lenyűgöző angyaljárást a magas-mély szentkúti csendben. Hívtuk együtt ünneplésre a község népét és másokat, tudósokat és diákokat, zenészeket és verselőket, mindenkit. És ültettük az életfácskákat, hársfácskát, nemes diófákat szép rendre, hogy családok parkja, sétánya szülessék a históriás környezet nagyobb tisztességére. Aztán az elmúlás nagy cezúrát ütött ünneplésünkbe. Ünnepeink lelke, A Tanárnő már az égi kertekben gondozza az Életfa környékét. De Szentkút, a csodáló és fenséges spirituális tapasztalások csendszigete él és virul tovább. Gondozottan várva az ámulások szomjától hajtott szívek érkezését.
Ebben, s más hazai fenséges környezetben jó lenne, ha nemcsak turisták vernék fel a port, hanem történelmi sűrűségű helyeken Istenhez emelkedő szívvel átélhetnék a tájszépségben az Isten alkotásának esztétikai és hittápláló motívumait.
Hiszen Isten az, Aki mindezt az örömünkre, Bakonybél örömére megalkotta. Az Alkotót is ünnepeljük egy pillanatra a szívünkben, ne csak az alkotásba merüljünk bele!
Keressünk egy zugocskát itt vagy másutt az öreg fák alatt. Források csendes folyása mentén, késő este vagy kora hajnalban. Kezdjünk bele a Szentséges imádásába. Ehhez segítsenek a csendsziget építésének egyszerű lépései:
-
-
- Keress magadnak egyedül vagy azokkal, akikkel napi 5 percedet szívesen töltenéd el olyan helyet (belső szobádat, lakásod vagy a szálloda csendes zugát, folyópartot, patakpartot, mezei tisztást, zöld lombsátor katedrális íve alatti telephelyet), ami lehetőleg biztosítja a külvilág zajainak legteljesebb kiszűrését. LEGYEN EZ A CSENDSZIGETED!
- Vidd magaddal „szigetedre” a Bibliádat, énekeskönyvedet, akár nyomtatott, akár online változatban, és ha rendszeres olvasója vagy, a Bibliaolvasó Kalauzt vagy a Losungot.
- Egyéni és másokkal együtt tervezett csendességedet kezd fohásszal, kérd Isten Lelkének érintését, vezetését.
- Végy egy reggeli imát, olvasd el magadban, majd félhangosan, s tedd hozzá a Te hálaadásodat.
- Olvass el egy igeszakaszt bibliaolvasó kalauzod segítségével. Ezt is előbb magadban, majd félhangosan, lassan, hogy szíved, belső hallásod együtt haladjon ajkaid olvasásával!
- Tedd fel a kérdést: mi az a mondat, szó, ami leginkább visszhangzik bennem, ami megragadja figyelmemet az olvasott igeszakaszból. Kérdezd meg azt is: az adott szó vagy mondat miért ragadta meg a figyelmedet?
- Olvasd el azokat az ószövetségi és újszövetségi igehelyeket, amelyek segítik még mélyebben megérteni az igei üzenetet. Az Ige ugyanis önmaga legjobb magyarázója a Szentlélek vezetésével!
- Ezután kérdezz így: mit akarsz megértetni velem ma a Te Igédből, Uram? Fogalmazd meg röviden, miben ismered fel az Úr mai napra szóló tanácsolását, tanítását, szembesítését gondolatával?
- Már csak ezen gondolkodj el: mi következik a megszólító Igéből életedre, magatartásodra, feladataidra, napodra nézve? Mit szeretnél, hogy megcselekedjem, Uram?
- A legfontosabb felismeréseket köszönd meg személyes imában az Úrnak, s ha van időd, egy énekkel mondj áment a neked szóló üzenetért! Végezetre mondd el az Úri Imádságot.
-
Ökofogadalom a folytatás
Csendszigeti spirituális építkezésed segítésére még egy hasznos segédeszköz az ökofogadalom. Bakonybéli lelki hungaricumként bárhol elővehető, helységnév- helyettesítéssel:
„Édes hazánknak e történelmileg kivételes, tájképileg gyönyörű helyén, a Magas-Bakony Szentkút forrása mellett ígérem és fogadom, hogy Isten bibliai parancsának (1Mózes 2,15) megfelelően, teljes szívvel és lélekkel, minden erőmmel azon leszek, hogy „műveljem és őrizzem” azt a természeti kincset, amit nagyszüleimtől, szüleimtől örökbe kaptam. Ígérem és fogadom, hogy otthoni, háztáji, lakóhelyi, falumbeli, városombeli környezetemre vigyázok, annak épségére, szépségére, megőrzésére gondom lesz. Az Isten által teremtett, s már előttem is létezett természeti környezetre, a hasznos fákra, madarakra, állatokra, vizekre, mezőkre örömmel és tisztelettel tekintek, életüket, épségüket, tisztaságukat oltalmazom. Arra is ügyelek, hogy saját környezetemet, ahol élek, ne szennyezzem, s a tisztaságot magamban és körülöttem is megőrizzem. Így az utánam felnövő nemzedéknek is élhető, szépséget kínáló, otthonul szolgáló világot hagyok hátra. Isten segítsen engem abban, hogy fogadalmamat megtarthassam! Ámen”.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
