Budapesten tegnap este impozáns körülmények között adták át a kiemelkedő nemzetpolitikai tevékenységet is fémjelző Lőrincz Csaba Díjat, amelyet idén a kitűnő felvidéki jogvédő, kutató, Tárnok Balázs kapott.
A kitüntetett szakmai rátermettségét az is mutatja, hogy a napokban Navracsics Tibor miniszter őt kérte fel, hogy intézetvezetőként irányítsa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkáját.
A díjat a Pro Minoritate Alapítvány 2009-ben alapította, amellyel tudományos külpolitikai, illetve nemzetpolitikai munkákat, kutatásokat is jutalmaznak.
Az idei díjátadó ünnepséget Varga Judit igazságügyi miniszter nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy 2010 óta a nemzetpolitika a magyar kormány munkájának fontos része. Méltatta a díj jelentőségét, a névadó Lőrincz Csabát, akinek nagy szerepe volt például abban is, hogy a Bálványosi Szabadegyetem a Kárpát-medencei magyarság egyik meghatározó szellemi ereje legyen. A szomszédban zajló háború miatt most a kárpátaljai magyarság került a figyelem középpontjába, ez eredményezte, hogy Magyarország minden idők legnagyobb humanitárius tevékenységét végzi.
Forró Krisztián a Szövetség elnökeként köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett arra is, hogy a díjjal járó emlékplakettet is egy kiváló felvidéki személyiség, Nagy János szobrászművész formázta meg. Szólt arról is, hogy korábban a Felvidékről Tokár Géza és Orosz Örs voltak a díjazottak.
Tárnok Balázzsal kapcsolatban azon tanulmányait is méltatta, amelyek a Beneš-dekrétumok máig tartó hatásaira mutatnak rá.
A Pro Minoritate Alapítvány a honlapján így fogalmaz: „Lőrincz Csaba (1959–2008) fiatal erdélyi magyar értelmiségiként a Limes Körben folytatott ellenzéki tevékenységet. 1986-ban települt át Magyarországra. A magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadójaként, a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként, illetve 20 éven át a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértőjeként, egyetemi oktatóként, valamint publicistaként meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját.
Legfontosabb alkotása a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való megmaradását célzó kedvezménytörvény volt, amelyet az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadott el.”
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a díjalapítók nevében elmondta, folytatni kell Lőrincz Csaba félbehagyott életművét, melynek egy bővebb keretek közötti megvalósulási formáját látja Tárnok Balázs munkájában. Tájékoztatott arról is, hogy a díjazott alelnökként a Rákóczi Szövetség tevékenységét is segíti, azzal is erősítve a nemzeti összetartozást. Rámutatott az európai uniós magyar vonatkozású polgári kezdeményezések sikerére is, amelyben oroszlánrésze van.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő üdvözölte azt a tényt is, hogy a Felvidéken újraegyesültek a magyar pártok. Tárnok Balázs szakmai elismerésén túl az emberi értékeiről is szólt: „Szerethető személyiség” – mondta, hiszen több, jogvédelemmel kapcsolatos munka során dolgoztak együtt. Úgy tapasztalta, hogy a díjazott a saját szűkebb régiójának problémáin túl az összmagyarság helyzetét is kitűnően látja.
A díjátadás után Tárnok Balázs megköszönte a bizalmat és az elismerést, majd A nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmének kihívásai egy új világrendben címmel tartott előadást. Rámutatott, hogy az Ukrajnában dúló háború a kisebbségi jogvédelem területén is új helyzetet teremt. Egyik alapvetésének azt tartja, hogy a kisebbségi jogok is emberi jogok. Szólt azokról a küzdelmekről is, amelyeket a különböző európai szervezetekkel vívnak a nemzeti kisebbségek jogvédelme terén. Hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a harcot, hiszen a jövő jogi garanciái ezekből nőhetnek ki.
(O.N./Felvidék.ma)
