A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum 2021-ben a Művészettámogatási Alap finanszírozásának köszönhetően egy guszonai katolikus pap 44 darabból álló egyházi ruhatárával és az osgyáni kastélyból származó aranyozott, rokokó tükörrel gazdagította történelmi gyűjteményalapját.
Egyházi ruhák Guszonáról
A 44 darabos egyedi egyházi ruhakollekció a katolikus pap ruházatának egyes részeit foglalja magában. A római katolikus egyház papi ruhái és kiegészítői a Guszonai Plébániahivatalból származnak, elsősorban a két világháború közötti időszakból és a 20. század első feléből.
A ruhákat a guszonai plébánia gondnokai viselték, név szerint Majoros János (1938 és 1954 között volt lelkész), Kabla János (1948-ban töltötte be a posztot), Szabó Pál (1954) és Bacskai Barnabás (1971–1991).
-
- Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum
-
- Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum
Az értékes gyűjtemény részét képezik a vallási eseményeknek és liturgikus miséknek megfelelően különböző színű és típusú ruhadarabok.
A gyűjtemény nagyságát tekintve is kivételes, hiszen a múzeumban továbbra is minimális az egyházi ruhák száma. A 20. század társadalmi életének és vallástudományának dokumentálása keretében szintén szükséges az adott korszakban Rimaszombat és környékén használt papi ruházatot feltérképező darabok megőrzése.
Rokokó falitükör Osgyánból
2020-ban lehetősége nyílt a múzeumnak, hogy történelmi gyűjteményalapját a báró Luzénszky család kastélyának egy újabb pompázatos beltéri darabjával bővítse – egy XIV. Lajos korát megidéző rokokó falitükörrel, mely hársfából készült, 23 karátos arannyal befuttatott, s jól megőrzött, gazdag térdimenziós levélfaragással, rokokó díszítéssel dekorált darabja volt az osgyáni kastély bútorzatának.
A beltéri bútorok valószínűleg a kastély szalonja gazdag dekorációjának részét képezték, ami a történelmi Gömör-Kishont területén élt arisztokrácia lakáskultúrájának dokumentálása és tanulmányozása szempontjából rendkívül értékes.
A báró Luzénszky család a történelmi Gömör-Kishont módos családjainak sorát erősítette.
Az Osgyánban található, s egykoron a Luzénszky család tulajdonába tartozott, saroktornyokkal ellátott egyszintes barokk-reneszánsz kastély ma nemzeti kulturális emléknek számít.
Báró Luzénszky Henrik (1869–1907) és családja a kastély utolsó tulajdonosai közé tartoztak. A magyar nemességnek Csehszlovákia 1918-as létrejötte után komoly nehézségekkel kellett szembenéznie, a környező falvakban elterülő kiterjedt földterületek elkobzása csak idő kérdése volt.
A Luzénszky család végül elvesztette birtokait, 1926-ban pedig Henrik özvegye, Margit (négy lányával együtt) elhagyta nemesi otthonukat, az osgyáni kastélyt. Az egykori szemtanúk elbeszélése szerint két kocsin távozva költöztek el a Miskolc melletti Edelénybe. A második világháború idején a család már az észak-magyarországi Girincs községben élt.
Luzénszky Margit kiterjedt birtokai Osgyántól a Rimaszombat melletti Szabadkán keresztül Décskelecsényen, Cserencsényen, Széplakon, Bakostöréken (…) át egészen Susányig húzódtak. Idővel az egykori nemesi birtokokat és erdőket elhanyagolták, feldúlták, az adminisztrátorok lakásai pedig az enyészeté lettek.
A báróné még az 1920-as években, amennyire a körülmények engedték, eladta földjének egy részét. A Luzénszky család tárgyairól készült gazdag leltár sorsa ismeretlen.
2013-ban a Gömör-Kishonti Múzeumnak sikerült megszereznie gyűjteménye számára a kastély egykori nappalijának bútorát, mely azóta a múzeum állandó honismereti kiállításának részét képezi.
A beszerzést közpénzből a Művészettámogatási Alap finanszírozta.
(PhDr. Kerényi Éva, PhD. a Gömör-Kishonti Múzeum történésze/ Felvidék.ma)
