Tegnap késő délután a martosi rendezvényligetben került sor az első alkalommal megrendezett Esterházy Közéleti Tábor nyitó fórumára, melynek vendégelőadói Kövér László, az országgyűlés elnöke és Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár voltak. A beszélgetésen Potápi reagált Ivan Korčok külügyminiszter tárcájának bírálatára is. Kövér László pedig a fórum zárógondolataként súlyos szavakat intézett a felvidéki magyar politika aktoraihoz.
A tábor a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az Esterházy Akadémia társszervezésében jött létre, melynek célja, hogy szakmai továbbképzést biztosítson a nemzetpolitika, a történelem, a nemzetközi kapcsolatok, valamint a politikatudományok iránt érdeklődő magyar egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és fiatal kutatóknak – mutatott rá a szervezők nevében Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
Gubík László, a SZAKC elnöke, egyben az Esterházy Akadémia igazgatója elmondta, a névadó felvidéki mártírpolitikus szellemi öröksége többek közt az, hogy a felvidéki magyarság nagy családként tekintsen magára.
A tábor jelmondata, miszerint azé a győzelem, akinek erősebb a hite pedig arra utal, megmaradásunk záloga keresztény hitünk Kelet és Nyugat között.
Azé a győzelem, akinek erősebb a hite
Ezen gondolatokat erősítette meg Kövér László is, aki szerint a történelemnek nem célja van, de értelme. A történelemnek pedig az az értelme a házelnök értelmezése szerint, hogy megőrizzük azt, amit az Isten ránk bízott:
a magyarság maradjon meg hitében, erejében, nyelvében és kultúrájában a Kárpát-medencében. Ez egyben a magyar kormány nemzetpolitikájának kiindulópontja is, hangsúlyozta.
Kövér a magyar történelmet Trianon előtti és utáni korszakra osztva kijelentette, a trianoni döntéshozók el akarták pusztítani a magyarságot. Nemzetpolitikai fordulatnak jellemezte a 2010-es kormányváltást, amelyhez szerinte a 2004. december 5-ei népszavazás, mint „lelki Trianon” vezetett.
Az orosz-ukrán háború kapcsán a házelnök kifejtette, szűkíti a nemzetpolitika mozgásterét a háború. Mint mondta, a szomszédban dúló háború új helyzetet idézett elő, a nemzetpolitikai terveket, azok nemzetközi térben való érvényesítését zárójelbe tette. „Ma komoly reményekkel magyar nemzeti sérelmeket felvetni nemzetközi fórumokon, nem tűnik különösebben aktuálisnak” – fogalmazott Kövér, aki szerint fel kell készülni arra is, hogy az európai közvélemény a háború kirobbantó okának a nemzeti sérelmeket tartja, amely a nemzeti kisebbségek jövőbeli jogérvényesítésére is kihathat.
A kárpátaljai magyar közösség megmaradásának esélyét nem szabad feladni
A háború kapcsán elmondta, hosszú évtizedek óta zajlik vita Európa jövőjéről, melynek egyetlen célja az volt, hogy az európai kontinenst érintő kihívásokra a tagállamok szuverenitásának csökkentése, jogköreinek elvonása a válasz, amely Brüsszel “birodalmi” központtá építését eredményezi. Mindezt egy euró-atlanti birodalom építésének a jegyében teszik, jegyezte meg Kövér László.
Véleménye szerint a vita valójában arról szól, hogyan legyen Európa az Amerikai Egyesült Államok kisegítője, „csicskása”, miközben a világban több erőközpont alakult ki, és attól függ az emberiség jövője, hogy ezek az erőközpontok együtt tudnak-e működni, vagy sem.
Ebben a környezetben kell elhelyezni a nemzetpolitikai törekvéseket, húzta alá. Az országgyűlés elnöke a háború kapcsán kifejtette, a kárpátaljai magyarságot az etnikai arányok megváltoztatása is sújtja a belső Ukrajnából menekülők miatt. „A háború 1100 éves kárpátaljai létünk végére tehet pontot, ha nem vigyázunk” – fogalmazott, hozzátéve azonban, hogy a magyar közösség megmaradásának esélyét nem szabad feladni.
A legnagyobb felvidéki magyar
Potápi Árpád János a közéleti tábor fontosságát hangsúlyozva rámutatott, Esterházy János volt a legnagyobb felvidéki magyar, aki arisztokrataként bárhová mehetett volna, de ő szülőföldjén maradt, és a közösség szolgálatát választotta, ezért pedig az életével fizetett.
„Esterházy szimbolizálja a Kárpát-medencei magyarságot is” – szögezte le Potápi,
aki szerint a huszadik század olyan veszteségeket okozott a magyar nemzetnek, amelyekre visszagondolva, csoda, hogy a magyar nemzet fenn tudott maradni. „Csoda, hogy ilyen körülmények között 1989-ben sikerült elindítanunk a demokratikus átalakulást, majd 1998 és 2002 között, illetve 2010 után azt a radikálist váltást, amely azóta is azt bizonyítja, hogy a magyarság többségének támogatását bírjuk”– húzta alá. A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette, a Fidesz újabb győzelme annak köszönhető, hogy „ki mertünk mondani olyan dolgokat, ami a magyar emberek többségének véleményével egybecseng”, fogalmazott, melyek szerinte olyan alapvető igazságok, amelyeket Európában már nem mernek kimondani az emberek.
A magyar kormány kötelessége foglalkozni a nemzetpolitikával
A határon túli magyarok leadott szavazati alapján elmondta, 94 százalékuk a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazott, mivel a Fideszben látják a biztonságot. Potápi megköszönte a választóknak, köztük a felvidékieknek is, akik a választási kampányba és a mozgósításba is bekapcsolódtak.
Az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját összegezve úgy fogalmazott, a nemzeti összetartozás mára már nemcsak érzés, de kézzelfogható élmény.
Az újonnan felmerülő nemzetpolitikai kihívásokra reflektálva elmondta, a magyar kormány kötelessége foglalkozni a nemzetpolitikával, mivel az ország és a nemzet határai nem azonosak. „Addig beszélhetünk a nemzet határairól, ameddig a nemzeti intézményrendszerek határa elér” – jegyezte meg, hozzáfűzve, a politikai intézményrendszert is érti ezalatt, hiszen, fontos eszköze az érdekképviseletnek.
„A magyar közösségeknek olyan érdekvédelmi szervezeteket kell létrehozniuk, amelyek helyi, regionális és országos szinten is a helyi közösségek érdekeit képviselik” – magyarázta.
A magyar történelem nem a múlt, de jövőnk is
Potápi Árpád reagált a szlovák külügyér bírálatára, amely azért érte, mert Facebook-posztjában egy Nagy-Magyarország térkép előtt közölte követőivel, hogy a határon túlra látogat. Az államtitkár szabadkozva jegyezte meg, bárhová ült volna az irodájában, ott bizony csak ilyen térképek előtt tud fényképezkedni.
Ivan Korčok tárcája szerint a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárának az az üzenete a szlovákiai állampolgárok felé, hogy továbbra is a múltban él.
Potápi erre úgy reagált, valóban, a térképek a múltat képviselik, annyiban, hogy történelmi térképekről van szó.
„Ha a magyar történelem sérti a szlovák külügyet, akkor talán a Pozsonyi csatát át kell helyezni Győrbe, vagy meg kellene feledkeznünk arról, hogy 1541 és 1848 között Magyarország koronázó fővárosa Pozsony volt” – vélekedett.
Potápi szerint a szlovák külügynek érdemes lenne elolvasnia Zuzana Čaputová köztársasági elnök tavaly ősszel Borsiban mondott beszédét, amelynek lényege az volt, hogy mindenkinek el kell fogadnia azt, hogy a magyar történelem az egyben a szlovák történelem is. „És ez nem a múltban való gondolkodás, hanem igenis ez a jövőnk” – húzta alá Potápi, aki szerint a közép-európai népeknek a közös múltra építve kell egymást erősíteniük.
Kövér szerint döntő fontosságú kérdés a politikai érdekképviselet minősége
A felvidéki magyarság jövőjére irányuló kérdésre válaszolva Kövér László házelnök határozott, szigorú véleményének adott hangot.
„A szlovákiai magyarság megmaradása szempontjából döntő fontosságú kérdés a politikai érdekképviselet minősége. Az, hogy a pozsonyi parlamentből egy jócskán öt százalék feletti közösség kiesett, az ezért viselt felelősség elévülhetetlen. Mindazok, akik ebben részesek, had’ ne mondjam, bűnösek, azoknak a történelem soha nem fog megbocsátani” – szögezte le.
Nem lesz több dobása a felvidéki magyar politikának
Mindazoknak, akik részt vettek a Szövetség megalakításában, azt tanácsolta, soha ne veszítsék szem elől, hogy nincs több dobása a felvidéki magyar politikának.
„Ha a Szövetség nem lesz hiteles és nem nyújt választási lehetőséget a magyaroknak, akkor lehet, hogy nem vezet visszaút a pozsonyi parlamentbe. Parlamenten kívül sok lehetőséget halasztott el a magyar képviselet azáltal, hogy nem bentről próbáljuk meg az érdekeinket érvényesíteni, hanem kívülről kiabálunk be, néha az anyaországi politikusok megafonját használva, hogy azt meghallják a pozsonyi parlament falain belül is, vagy nem” – fogalmazta meg véleményét Kövér László.
A magyar országgyűlés elnöke szerint óriási felelőssége van a szlovákiai magyar politika alakítóinak. Ehhez a felelősséghez kell mérni a személyes ambíciókat, húzta alá, hozzátéve, a különvéleményeket, adott esetben az eltérő értékrendből fakadó véleménykülönbségeket is úgy kell lerendezni, hogy egy egyszerű, szlovákiai magyar szavazónak ne legyen kétsége, kire szavaz, ha magyarként politikai érdekképviseletet szeretne Szlovákiában.
„Ehhez kívánok sok sikert önöknek, és a Jóistentől pedig bölcsességet” – zárta szavait Kövér László.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
