Magyarországon az európai átlag feletti a földgáztározók töltöttsége – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az öt közép-európai külügyminiszter találkozóját követő sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter közölte: folyamatosan zajlik a magyarországi földgáztárolók feltöltése. A feltöltöttségi szint jelenleg 44 százalékos. Magyarország az éves fogyasztás 25,5 százalékát már betárolta, miközben Európában ez az átlag 16,7 százalék.
Emellett megindították a kereskedelmi tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hosszú távú szerződéseken felül újabb földgázmennyiségeket vásároljanak. Számításaik szerint a fűtési szezon kezdete előtt még 700 millió köbméter vásárlása lehetséges – ismertette.
Felgyorsították a paksi atomerőmű beruházását is. A cél az, hogy „jövőre az első beton már a földben legyen” – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve: emellett a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű biztonságos üzemeléséhez szükséges fűtőelem-szállítmányok számára is tárgyalnak újabb alternatív szállítási útvonalakról.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, „hogy az európai kontinens rendkívül durva kihívásokkal néz szembe, a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe.”
Ezt a szomszédos országok – és Magyarország is – még jobban érzi, mint a többi európai nemzet. Az európai országok gazdaságának háborús inflációs környezetben kell működniük, az energiaellátás „a totális bizonytalanság helyzetébe kezd süllyedni” – fogalmazott a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte:
az európai kontinens nehézségeire az egyetlen megoldást a béke jelenti, de addig is kötelesek mindent megtenni, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborútól, s annak káros következményeitől.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet továbbá, hogy a várható éhínségek miatt kialakuló újabb migrációs hullámok minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezhetik Európát. Kiemelte, Magyarország helyzete ebben a tekintetben még speciális is, hiszen kettős nyomás alatt áll: az ukrajnai háború miatt keletről eddig több mint 830 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 120 ezer illegális migránst állítottunk meg.
„Természetesen mindkét feladatunknak és kötelességünknek a jövőben is meg fogunk felelni. A menekülteket ellátjuk, a migránsokat megállítjuk” – fogalmazott a miniszer, aki közölte: eddig 1,6 milliárd eurót költött Magyarország erre a két feladatra, és ezeknek 2 százalékát kapta meg Brüsszeltől.
A miniszter ismertette, hogy már zajlik a határvadász egységek létrehozása, hogy a fokozódó migrációs nyomás ellenére is meg tudják védeni Magyarország határait. Ez különösen fontos, mivel az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a migránsok „felfegyverkezve” akarják átlépni illegálisan a magyar határt.
Szijjártó Péter a cseh, osztrák, szlovák, szlovén külügyminiszterrel a Puskás Arénában tartott tanácskozását követően fontosnak nevezte az öt ország gazdasági kapcsolatait, azok további erősítését is.
Alexander Schallenberg, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború tovább nehezítette a helyzetet. Úgy értékelt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az éhínséget is kihasználva folytatja háborúját, ezért is kiemelten fontos, hogy az Európai Unió támogatást nyújtson a Száhel-övezet részére.
Mindeközben viszont nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkán geostratégiai fontosságáról sem, és hogy Bosznia-Hercegovina mielőbb megkapja az uniós tagjelölti státuszt – emelte ki az osztrák miniszter.
Ivan Korčok, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hasznosnak nevezte a gázszállítások kapcsán történt egyeztetéseket.
Fontosnak nevezte a fogyasztáshoz mért megfelelő szintű gáztározó-töltöttséget, s azt mondta: Szlovákiában is megfelelő a töltöttségi szint.
A szlovák miniszter továbbá örömét fejezte ki, hogy Moldávia és Georgia euroatlanti csatlakozásában is történtek előrelépések.
Tanja Fajon, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere arról beszélt, hogy az öt közép-európai ország tanácskozása egy olyan platform, ahol egyetértésre tudnak jutni a közös kihívásokat érintő kérdésekben. Elmondta, hogy Szlovénia számára is nehézséget jelent a migrációs nyomás. Ezzel együtt viszont azt hangsúlyozta: a schengeni övezeten belül fel kell számolni a belső ellenőrzéseket. Ezért is bontják le a szlovén–horvát határon a kerítést – mondta a miniszter, de kiemelte: továbbra is biztosítják a védelmet és biztonságot.
(MTI/Felvidék.ma)
