E hétvégén zajlott az idei Nagyboldogasszony búcsú a nyitrai kálvárián, melyre a zoboraljai magyar hívek nagy tömege sereglett. A legészakibb magyar nyelvhatár – Zoboralja – e magyar szórványsziget hívei számára a mostani búcsú nagy jelentőségű volt, mert a Nagyboldogasszony ünnepének előesti szentmiséjét a magyar főpásztorral Erdő Péter Esztergom-Budapesti érsekkel, a szentmise főcelebránsával együtt ünnepelhették.
A szabadtéri szentmisét rózsafüzér ájtatosság előzte meg, melyen a hívek nagy számban vettek részt, lelkiekben méltóan felkészülve így a szentmisére. A hívek sorai mögött, a szabad ég alatt gyóntató atyák a hívők sokaságának biztosították a gyónás szentségében való részvételt.
„Bíboros úr Isten hozta Önt itt, a történelmi Nyitrán!“ – ezekkel a szavakkal üdvözölte a társcelebráns atyák kíséretében oltárhoz érkező magyar főpásztort Zeman István, a nyitrai egyházmegye magyar rendezvényeinek főszervezője.
Erdő Péter bíboros-prímás a szentbeszédének elején kiemelte a kegyhely ősiségét és fontosságát: „Krisztusban kedves testvéreim a mai délutánon Nagyboldogasszony ünnepének előesti szentmiséjét mondjuk. Nagy örömmel veszek részt a mostani közös ünneplésen, hiszen ezen
a nyitrai Kálvária-dombon ősi Mária kegyhely volt már a 13. században. A kegyhely sajátossága, hogy a régi kegyszobor a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja.
Pontosabban a híres pietát, amikor a halott Krisztus édesanyja ölében nyugszik. Hányatott volt ennek a szentélynek a sorsa is, hiszen mint Jordánszky Elek írja: “Sokszor elpusztították az eretnekek, mindazonáltal a hívek újonnan felépítették, sok nyavalyákban lévő emberek gyógyulnak meg, akik fogadásokat tesznek azon szent helyen.”
A szentély legfőbb búcsúnapja pedig ősidők óta Nagyboldogasszony ünnepe. Ebben a hagyományban különleges üzenet rejlik. A Fájdalmas Szűzanya kegyképének legnagyobb ünnepe Nagyboldogasszony napja!? – Nem ellentmondás ez!? Semmiképpen! Magának Krisztusnak az útja is itt a földön a szenvedésen keresztül vezetett a feltámadás dicsőségébe. Szűz Mária ebben is szent fia társának bizonyult.”
„A Fájdalmas Szűzanya és Nagyboldogasszony kapcsolatának számunkra van egy különleges üzenete is.
A szlovák nép védőasszonya a Fájdalmas Szűz. A magyarságot Szent István király éppen Nagyboldogasszonynak, a Mennyek királynéjának ajánlotta fel. Katolikus hitünkben – Szűz Mária tiszteletében – minden nehézségen felülemelkedő reménységünkben elválaszthatatlanul testvérek vagyunk.“
– fejtette ki a bíboros úr azt, hogy a magyar és a szlovák nép miként alkot testvéri közösséget hitében és Szűz Mária iránti tiszteletében.
Zeman István a szentmise végén a bíboros úrnak elmondott köszönetében kiemelte: „Óriási megtiszteltetés és öröm, mikor ide, Zoboraljára egy magyar főpásztor jön, hiszen magyarságunk e legészakibb peremén
egyre ritkább még a magyar papi hivatás is, nem pedig egy magyar főpásztor és azt, hogy ma Magyarország prímását fogadhattuk a Szűzanya rendkívüli kegyelme.“
E szavakat a hívek nagy tapssal nyomatékosították. Zeman István ekképp folytatta – „biztosítom Önt, hogy főpapi szolgálatáért itt Zoboralján is, mi magyarok sokat imádkozunk és örömmel és tisztelettel nézünk föl az Ön szolgálatára és köszönjük mindazt a törődést, amit nem csak az Eucharisztikus Kongresszus kapcsán nyújtott – hisz az Ön jóváhagyása által három éve itt tündökölt a missziós kereszt közöttünk – de köszönjük azt a törődést is, amit például a pandémia alatt nyújtott – a Duna TV által közvetített szentmiséket – hiszen rengeteg sok idős testvérünk, aki beteg, aki otthon rekedt, csak így tudta követni anyanyelvünkön a szentmiséket. Áldja meg Önt továbbra is a Boldogasszony és magyar szentjeink közbenjárására a jó Isten továbbra is őrizze főpapi szolgálatában, hogy bölcsességével, szavaival, imájával legyen áldás mindig és mindenütt, ahová az Úr küldi! Köszönjük, hogy itt volt közöttünk! Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!“
Erdő Péter bíboros úr megköszönve a kedves fogadtatást és a köszöntőben elhangzott szép szavakat, kiemelte: „Amikor a missziós keresztet említette az atya, akkor felötlött bennem az Eucharisztikus Kongresszus emléke. Budapesten 1938-ban Eucharisztikus világkongresszus volt, ami a résztvevők szívét mélységesen megrendítette és megerősítette hosszú évekre. Egy éven belül kitört a világháború. 2021-ben Budapesten Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus volt. Most megint itt van egy háború.“ A bíboros úr megrendült hangon vetette föl a kérdést –
„Kik vagyunk mi magyarok, hogy rajtunk keresztül akarja vigasztalni a gondviselő Isten a világot!? Kik vagyunk mi, hogy a reménynek a jelei kell hogy legyünk!? Hogy az eucharisztikus Krisztus és a Szűz Mária pártfogásában a világnak minden nehézsége és tragédiája között nekünk kell képviselni a reményt!?“
– jelezve a magyarság világban betöltött sorsszerepét úgy a felvidékieknek, mint az összmagyarságnak is, majd folytatta – „Adja Isten, hogy ezzel a küldetéstudattal éljünk! Adja Isten, hogy ehhez kegyelmet és erőt kapjunk! A boldogságos Szűz Mária, magyarok nagyasszonya legyen a pátrónánk!“
(Jancsó Badacs Károly/Felvidék.ma)
