Világszerte 136 magyar misszió teljesít szolgálatot a négy égtáj legkülönbözőbb pontjain. A magyar érdekeket szem előtt tartó külpolitika talán még sosem volt annyira fontos, mint most, amikor a szomszédunkban háború dúl, Európát válság sújtja és alapjaiban rendeződik át a világpolitika.
Augusztus 29-én valamennyi magyar nagykövet és főkonzul összegyűlt Budapesten, a Külügyminisztériumban egy közös cél érdekében: biztosítani, hogy Magyarország lokális kivétel legyen a globális válságban.
„Noha a nemzetközi liberális fősodor erősen támadta a magyar álláspontot számos kérdésben, az utóbbi évek legjelentősebb ügyeiben rendre hazánknak lett igaza” – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter augusztus 29-én, hétfőn a magyar nagykövetek éves értekezletén.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető beszéde elején kiemelte, hogy a kormánypártok minden korábbi rekordot megdöntő választási eredménye a magyar külpolitika teljesítményének is fontos visszaigazolása, ami az eddigi stratégia még erőteljesebb végrehajtására kell sarkalljon.
Tanulságként aláhúzta: „az elmúlt években komoly ellenszélben kellett végezni a munkánkat, mivel a mi kormányzati stratégiánk alapvetően megy szembe a nemzetközi liberális mainstreammel. Ezért nyilvánvalóan mi kegyelmet és támogatást ebben a dimenzióban nem remélhetünk. Nem is akarunk, nincs is rá szükségünk” – szögezte le.
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban minden egyes fontos ügyben a magyar kormánynak lett igaza.
„Kiderült, hogy a mainstream által elementáris erővel támadott álláspontjaink és döntéseink voltak a helyes álláspontok és a helyes döntések” – mondta.
Példaként, négy kritikus pontként a bevándorlás elleni határozott fellépést, a hatékony koronavírus-védőoltások származási országtól független biztosítását, a segélyezés helyetti beruházás-támogatást és az ukrajnai háborúból való kimaradást említette.
Szijjártó Péter kijelentette: a nemzeti érdek érvényesítésére alapuló külpolitika a sikeres külpolitika, ehhez kell egy „nagy adag vagányság” is, de láthatóan meghozza az eredményeket.
Közölte, a külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteleten alapszik, a cél a lehető legjobb kapcsolatok kiépítése Magyarország fejlődése érdekében.
A miniszter elmondta, hogy napjainkban a válságok és veszélyek korát éljük, amelyben meg kell óvni hazánkat a negatív hatásoktól, ehhez viszont mindenekelőtt a veszélyek beazonosítására van szükség.
Kiemelte a háborút és annak biztonsági következményeit, leszögezve, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába. A fegyveres konfliktusból fakadó gazdasági visszaesést is nagy kihívásnak nevezte, üdvözölte, hogy ennek ellenére idén ismét export- és beruházási csúcs dőlhet.
Beszélt az energiabiztonságról és aláhúzta, hogy a magyar kormány ezen a téren nem ismer semmilyen kompromisszumot, nincs az a nemzetközi politikai cél, amely felülírná az ország ellátására vonatkozó felelősséget, európai uniós szinten még csak tárgyalni sem hajlandó Budapest energiaszankciókról.
„Mindaz a szemfényvesztés, amit Európa nyugati fele folytatott az energiaellátás szempontjából, az egész egyszerűen nem tartható a tél közeledtével (…) Előbb-utóbb lehull a lepel, a király meztelen, vagy van fűtés, vagy nincs” – mondta, úgy vélekedve, hogy az orosz import kiváltása sem rövid, sem közepes távon nem lehetséges.
Kitért arra is, hogy a háború és az amiatti élelmiszerellátási válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak, ez esetben pedig egy migrációt támogató brüsszeli politika tragikus lehet.
Végül a „rossz európai válaszokat” is érintette, mondván, Magyarországnak a racionalitás hangján kell szólnia, még ha ez méltatlan politikai támadásokhoz is vezet.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a sikerhez továbbra is segíteni kell a magyar cégek exporttevékenységét és a külföldi vállalatok hazai beruházásait, biztosítani kell az ország energiaellátását, szuverén, nemzeti döntéshozatalon alapuló külpolitikát kell folytatni, illetve fenn kell tartani a politikai stabilitást, ezért fel kell lépni mindenfajta méltánytalan külföldi támadással szemben.
„Itt Európában azt a kommunikációs képzetet próbálják előállítani, hogy mi, magyarok egyedül maradtunk. Egyrészt ez Európában sem igaz (…), ráadásul ezen az európai és észak-amerikai kommunikációs buborékon kívül a magyar kormányzati és azon belül a külpolitika megbecsültsége egyértelműen minden idők egyik legmagasabb szintjén van” – hangsúlyozta.
(mti/Felvidék.ma)
