Zuzana Čaputová államfő fügefalevélnek használja az Alkotmánybíróságot. Szándékosan nem írta ki az előrehozott választásokról szóló népszavazást október 29-re, amikor az önkormányzati választások esedékesek, mert tudta, hogy akkor az sikeres lenne. Ezt Robert Fico, a Smer-SD elnöke állítja azt is hozzátéve, hogy az államfő az idegen érdekeket és Igor Matovičot (OĽANO) részesítette előnyben Szlovákia érdekeivel szemben.
„Nem tudom, mi alkotmányellenes van egy olyan kérdésen, amelyben az emberek egy szétesett, alkalmatlan és szlovákellenes kormány távozását kérik. Az az érv, mely szerint a kormány megbízatási ideje négy év, autoritatív, és nem demokratikus” – közölte Fico.
Megjegyezte: az államfő kereshet jogi cseleket és kifogásokat, de a népszavazást kiírhatta volna október végére. Mint elmondta: a kérdéseket június óta ismeri, és az aláírások ellenőrzéséhez kevés időre volt szüksége. Szerinte egyedül az előrehozott választások vezethetik ki az országot ebből a marazmusból.
A parlamenten kívüli SNS szerint az államfő most is figyelmen kívül hagy több mint 350 000 aláírást, és elnyújtja a népszavazás kiírását.
„Művileg tartja fenn a kormány agóniáját. Zuzana Čaputová nem minden polgár államfője. Megosztja a társadalmat. Döntésével megmutatta, hogy válsághelyzetben nem képes eleget tenni az elnöki hivatali teendőinek” – állítja a párt.
A Hlas-SD szerint az államfő azt a nem túl jó hagyományt folytatja, mely szerint olyan kérdésben fordul alkotmánybírósághoz, amely a polgárok alapvető demokratikus jogának a népszavazáson való érvényesítéséről szól.
„A legrövidebb út az előrehozott parlamenti választásokig az alkotmány minél gyorsabb megváltoztatása, amely ezt lehetővé teszi – akár népszavazás útján, akár parlamenti határozattal”
– közölte azt is hozzátéve, hogy ha a parlament a saját akaratából jóváhagyná az alkotmánymódosítást, akkor az talán még a népszavazásnál is gyorsabb lehetne. Ismét felszólította a parlamenti pártokat, hogy hagyják jóvá az alkotmánymódosítást.
„A koalíción belüli veszekedések, amelyek Eduard Heger kormányát a kisebbségi kormányzásba vitték, előbb vagy utóbb előrehozott választásokhoz vezetnek. Ezeket azonban az alkotmánnyal összhangban kell kiírni. Az államfőnek egyértelműen az Alkotmánybíróság döntésére kell támaszkodnia, még akkor is, ha száz százalékra vehető, hogy a népszavazás kezdeményezői támadni fogják érte” – jegyezte meg Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke.
A kisebbségi kormány kapcsán hozzátette: a jelöltjeik javaslatainak a jóváhagyásáért csak imádkozhatnak, főleg, ha Matovič is a kormány tagja.
Zuzana Čaputová államfő kiírja az előrehozott választásokról szóló népszavazást, legalább egy kérdéssel. Azt a kérdést, amely a választási ciklus lerövidítéséről szól – akár népszavazás útján, akár parlamenti határozattal -, és az előrehozott választások kiírását érinti, biztosan felteszik a népszavazáson.
Az államfőnek ugyanakkor kétségei vannak a másik kérdéssel kapcsolatban, amely a kormány lemondásáról szól. Ezért alkotmánybírósághoz fordul. Hangsúlyozta: A kérdés nem jelent automatikusan előrehozott választásokat. A Smer-SD képviselői augusztus végén 406 039 aláírást adtak le az elnöki palotában a kormány megbuktatásáról és az Alkotmány módosításáról szóló népszavazás kiírása céljából. A parlamenten belüli és kívüli ellenzék a népszavazással előrehozott választásokat akar elérni.
(TASR/Felvidék.ma)
