Fotó: Székelyhon

Az előző évekhez hasonlóan idén is fellobbannak az őrtüzek október utolsó vasárnapján, hogy megmutassák a világnak: a Székelyföld autonómiája, a székelyek szabadsága minden magyar közös ügye. 

„2022-ben Székelyföld Autonómiájának Napja október 30-ára esik. A világjárvány tapasztalatával a hátunk mögött, a háborús infláció közepén a székely nép iránti elkötelezettséggel készülünk a közös imára, az őrtüzek meggyújtására annak tudatában, hogy szülőföldünkkel, közösségünkkel kötelességeinket nem ritkítják azok a megpróbáltatások, amelyekkel szembe kell néznünk.

A szülőföld, a székely haza mindenek előtt.

Ez legyen az idén a Tamási Áron-emlékévben, október 30-ának a jelmondata. Ezt fejezi ki Tamási Áron utókornak címzett üzenete” – olvasható a  Székely Nemzeti Tanács által megfogalmazott felhívásban. 

A Székely Nemzeti Tanács először 2015-ben hirdette meg, hogy lobbanjanak fel az őrtüzek Székelyföld-szerte, ezzel is jelezve:

a székelyek nem mondanak le jogos igényeikről, így az önrendelkezésről sem. Amit – ellentétben velünk, nevén is mernek nevezni, és autonómiának hívják…

A következő évben már mint a székely autonómia napja íródott be a naptárba október utolsó vasárnapja, s azóta is ekként tartjuk számon. Az elmúlt években e napon Kárpát-medence-szerte lobbantak fel a lángok, kifejezve ezzel is a magyar egységet, a székelyek ügye iránti szolidaritást.

Idén tehát október utolsó vasárnapja október 30-ra esik. Ezen a napon, az SZNT felhívása szerint,

délelőtt templomainkban imádkozunk, este pedig 17 óra 30 perckor egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön – és mindenütt, ahol csatlakoznak e kezdeményezéshez – az őrtüzek lángjai.

„Száz éve került Székelyföld Erdéllyel együtt román közigazgatás alá. Ez alatt az évszázad alatt, teljesen függetlenül attól, hogy milyen kormányzata volt Romániának, és milyen volt az uralkodó rendszer, Székelyföldre mindig úgy tekintettek a román hatóságok mint gyarmatra, amikor az erőforrások kiaknázásáról volt szó, de ugyanakkor mint meghódítandó területre, amikor a román népesség betelepítését és asszimilációs politikáját megtervezte”

– olvasható az SZNT közleményében, amely – mutatis mutandis – tökéletesen igaz a Felvidékre is. Már csak arra várunk, hogy itt is fellobbanjanak az őrtüzeink – nemcsak jelképesen –, s legyenek végre olyan vezetőink, akikben van annyi vér, hogy ki merjék mondani:

a szlovák állam által megszállt magyar Felvidéknek joga van az önigazgatásra – az autonómiára.

Addig is azonban csatlakozzunk székely testvéreinkhez, s a Felvidéken is lobbanjanak fel ismét az őrtüzek a székely autonómiáért!

szd/Felvidék.ma