Fotó: Zilizi Kristóf

Október 26-án hagyományosan megemlékeztek Mosonmagyaróváron az 1956-os sortűz áldozatairól. 66 éve 26-án 8 óra körül a mosonmagyaróvári szakmunkásképző és az általános iskolák diákjai az akadémia elé vonultak (a gimnázium épületét az iskolavezetés lezárta, onnan nem engedtek ki tanulót) és az előadásokra gyülekező diákokat csatlakozásra szólították fel.

A nép a Magyar Dolgozók Pártja székháza elé vonult; ahonnan eltávolították a vörös csillagot. A tömegben voltak az általános iskolásokon és tanáraikon kívül mások mellett gyerekes anyukák, vidékiek, a MOFÉM és a Mezőgépgyár munkásai.

Ezt követően a menet a járásbíróság elé vonult, ahonnan kiszabadították az ott őrzött rabokat. Egy autóbusz tetejéről 14 pontba szedett követelésüket hirdették ki. Tovább haladva a tömeg az 1848-as szabadságharc emlékművénél két csoportra oszlott. Az első csoport egyik része a rendőrség épületéhez ment, a másik pedig a posta épülete mellett haladva a rádióállomáshoz. Ezen épületekről is levették a vörös csillagot, s több rendőr csatlakozott a tüntetőkhöz.

A másik csoport a Dolgozó Ifjúság Szövetsége bizottságához vonult, onnan a Gyári úti rendőrőrsöt érintve útba ejtették a Timföldgyárat és a Kötöttárugyárat, hogy azok dolgozóit is bevonják a felvonulásba. Innen együtt vonult a laktanyához két úton a tömeg, kisebb csoportokra szakadva.

Fotó: Zilizi Kristóf

Mivel a laktanyában nyolc vagonra való lőszer és robbanóanyag volt, ezért a határőrök azt az utasítást kapták a győri kerületparancsnokságtól, hogy akadályozzák meg a civilek behatolását, vagy robbantsák fel a lőszert. Ők az első verziót választották. Dudás István százados, a laktanya parancsnoka 26-án a kora reggeli órákban a laktanyán kívül kialakította a körlet védelmét. Így vált a laktanya előtti út gyakorlatilag használhatatlanná. A laktanya déli, északi, valamint nyugati oldalán géppuskafészkeket telepítettek. Dudás a laktanya épületének parancsnokává Gyenes György főhadnagyot; Tóth Károly főhadnagyot pedig a külső védelmi rendszerért felelős parancsnoknak nevezte ki.

A délutáni megemlékezés négy órakor vette kezdetét. A magyaróvári temető kapujánál lévő 1956-os áldozatok emléktáblájánál Martinschich Balázs történész, a Hansági Múzeum alkalmazottja mondott beszédet. Majd koszorúztak és főhajtással rótták le tiszteletüket.
Innen a Gyári úton ment a gyertyás, zászlós gyalogos menet a Gyász térre, az ´56-os hősök emlékparkjába.

Kiemelt vendége volt a megemlékezésnek dr. Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. Ahogy 10 évvel ezelőtti első ötéves megválasztása évében, 2012-ben elődje, Áder János, úgy Katalin asszony is ellátogatott október 26-án Mosonmagyaróvárra, hogy lerója tiszteletét a hősök előtt.

Fotó: Zilizi Kristóf

A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét. Utána beszédet mondott dr. Nagy István agrárminiszter. Beszédében idézte többek között az ismert, 1956-ra vonatkozó, 1956-ban New Yorkban Márai Sándor által írt verset: „Mennyből az angyal menj sietve / Az üszkös, fagyos Budapestre./ Oda, ahol az orosz tankok /Között hallgatnak a harangok. /Ahol nem csillog a karácsony,/ Nincsen aranydió a fákon, / Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. / Mondd el nekik úgy, hogy megértsék. / Szólj hangosan az éjszakából: / Angyal vigyél hírt a csodáról.“

Imát a hős áldozatokért Csáfordy Júlia mosonmagyaróvári református lelkésznő mondott. Idézte a 91. zsoltárt: „Aki a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él, az így beszél az Úrhoz: Te vagy a váram és a menedékem, Istenem, benned bízom! Ő szabadít ki az életedre törő vadász csapdájából. Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége a védőpajzsod.(…) Mert elküldi angyalait hozzád, hogy védelmezzenek minden utadon. A kezükön hordoznak majd téged, nehogy kőbe botoljék a lábad. Oroszlánok és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el.“ Végezetül közösen imádkozták el a Miatyánkot.

A Piarista Iskola diákjai pedig felemelő műsort adtak Ipcsicsné Gönye Anikó tanárnő vezetésével. Az énekes, szavalatos műsorban felcsendült a „Bárhogy lesz, úgy lesz…“ kezdetű ének, valamint versrészletek, idézetek hangzottak fel a 66 évvel ezelőtti véres sortűzzel összefüggésben.

A műsor vége után a koszorúzások sora következett, közreműködött a mosonmagyaróvári 70. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat Szelecz László vezetésével. Eközben szokás szerint az áldozatok neveit olvasták a diákok. Koszorúztak dr. Novák Katalin köztársasági elnök mellett dr. Nagy István agrárminiszter, a város elöljárói: dr. Árvay István polgármester, dr. Iváncsics János alpolgármester, s a politikai pártok, civil szervezetek, iskolák, intézmények képviselői. Befejezésként – immár a fáklyák, gyertyák fénye mellett – elénekelték a Szózatot.

Zilizi Kristóf/Felvidék.ma