A környezetvédelmi tárca az elmúlt napokban nyílt levéllel fordult az önkormányzatokhoz, melyben a fűtés egyes módjainak környezeti és egészségügyi kockázataira hívja fel a figyelmet.
„A háztartások gyakran használnak olyan kazánokat és fűtőtesteket, melyekben gyakorlatilag bármit el lehet tüzelni. Az elhasználódott berendezések, a nem megfelelő tüzelőanyag használata, vagy a környezetkárosító fűtési módok az általunk belélegzett ártalmas szennyező anyagok fokozott képződését okozzák. Hosszú távon a leginkább veszélyeztetettnek maguk az érintett községek lakói számítanak, akik az egészségre ártalmas légszennyező anyagokat belélegzik“ – hangsúlyozta a tárca.
A rekordmértékű infláció jegyében zajló elkövetkező tél megmutatja, milyen arányban választják az emberek a szilárd tüzelővel és a hulladékkal történő fűtést. „A nehéz helyzet ellenére nem csinálhatunk falvainkból hulladékégetőt“ – figyelmeztet a minisztérium, hangsúlyozva, hogy tilos a hulladék égetése a háztartások számára.
A hulladék és a nem megfelelő szilárd tüzelő – beleértve a nedves fát – elégetése során keletkező égéstermékek súlyosan károsítják az egészséget.
Ennek az egészségügyi kockázatnak a leginkább a völgyekben és a hegykatlanokban fekvő települések lakosai vannak kitéve, főképp a téli időszakban. Az ilyen módon történő fűtéssel a környezetkárosítás és az egészségügyi kockázat mellett nő a tűzesetek előfordulásának veszélye is, ezért nagyon fontos a fűtőtestek és a kémények rendszeres ellenőrzése. Biztosítási szempontból ugyanis ha a tűzeset kivizsgálása során megállapítást nyer, hogy azt a fűtőtest rossz állapota, vagy szilárd tüzelőanyag használata esetén a kémény nem megfelelő állaga okozta, s a tulajdonos nem tudja bizonyítani, hogy elvégeztette a szükséges rendszeres ellenőrzést, a biztosító megtagadhatja a kártérítést, vagy csökkentheti annak összegét.
Mint a Statisztikai Hivatal adataiból kitűnik, tavaly év elején Szlovákia-szerte a háztartások több mint ötödében használtak szilárd tüzelőanyagot.
Szilárd tüzelőanyaggal a legnagyobb arányban Zsolna megyében fűtenek, ahol több mint 118 ezer háztartásban (43 százalék) alkalmazzák a fűtésnek ezt a módját. A megyében többségben vannak a családi házak, tízből kilenc háztartás családi házban van. Mivel itt csatlakozott a legkevesebb háztartás a gázvezetékre, a fa számít a legfontosabb energiaforrásnak.
Besztercebánya megyében csaknem 100 ezer (több mint 35 százalék) háztartásban fűtenek szilárd tüzelővel. Kassa megyében 76 ezer háztartás melegét biztosítja ez az energiaforrás, ezek zöme azonban városi, elsősorban kassai panellakás, melyek távfűtése a hőerőművekre kapcsolódik.
Trencsén és Eperjes megyében a háztartások 25 százalékát fűtik szilárd tüzelőanyaggal, utóbbi esetében főleg a Homonnai járásra jellemző a fatüzelés. Trencsén megyében Újtölgyesen, Nyitranovákon és Nemeskosztolányon használják ki nagyobb mértékben a megújuló energiaforásokat.
Nyitra megyében a háztartások 11 százalékát, Nagyszombat megyében pedig kevesebb mint 10 százalékát fűtik szilárd tüzelővel. Mindkét megyében dominál a gázfűtés, s Nagyszombat megye használja ki a megyék közül a leginkább a megújuló energiaforrásokat fűtési célokra.
A szelincsi biogázállomáson a lebomló hulladékot használják energiaforrásként a nagyszombati és környékbeli otthonok fűtésére. A nagyszombati, jászlóapátszentmihályi és galgóci adminisztrációs épületek és lakások fűtésére hőszivattyúkat is használnak. Pozsony megyében elenyésző arányban fűtenek szilárd tüzelővel.
Tavaly a háztartások fűtése 80 százalékban járult hozzá a levegő részecskeszennyezéséhez (PM2,5). A fennmaradó 20 százalékot a közlekedés, az energiatermelés, az ipar és a mezőgazdaság okozta. A levegőben található 2,5 mikrométernél kisebb részecskék azért veszélyesek, mert lerakodhatnak a tüdőben, vagy bejuthatnak a vérkeringésbe.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
