Vannak eltávozottak, akiknek emlékét családjuk és barátai őrzik, másokét a hírnév, amely többnyire fakul az idővel, de vannak, akiknek emlékét nem pusztán az általuk létrehozott alkotás őrzi meg, hanem az a hit és alázat, amivel nem önmagukat akarták kifejezni, hanem létrehozni egy, a nemzetet szolgáló művet, megteremtve tovább élésének, folyamatos fejlődésének is alapjait. Ilyen egyre növekvő életmű dr. Halzl Józsefé, akire halálának második évfordulóján – hozzá méltón – helyzetelemző tudományos konferenciával és díjátadással emlékezett az általa alapított Rákóczi Szövetség.
Csáky Csongor elnök köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy tavaly dr. Halzl József halálának első évfordulójára egyik szívügyét: a felvidéki magyar iskolaválasztást segítve indította el a Rákóczi Szövetség az iskolabusz hálózatot. Most a mindig nemzetpolitikában gondolkodó örökös tiszteletbeli elnökükhöz illő témát választottak széleskörű megtárgyalásra: Magyar jelen és jövő a népszámlálások, a demográfia és a családpolitika tükrében. Ezután Csáky Csongor felidézte, hogy milyen megtiszteltetést jelentett számára már egészen ifjú korától dr. Halzl József mellett dolgozni, megismerni sokoldalúságát, hogy
nemcsak kiváló mérnök, nagyszerű szervező, a klasszikus zenét pártoló ember volt, akinek gondolkodása középpontjában az ifjúság jelene és jövője állt, de igazi „evangéliumi ember” is: hívő, a közösséget szolgáló, mindenki által tisztelt és szeretet személyiség.
Egy Halzl József életútját és egyre több területre kiterjedő munkásságát felidéző kisfilm vetítése után Bárdos Gyula, a Csemadok elnökének megemlékezését hallhattuk, aki – szenci lévén – a Halzl család felmenőinek, főként az építész nagyapa ottani alkotásairól is szólt. Ennek az örökségnek a birtokában nem véletlen, hogy Halzl József első alapítványát Szenc javára hozta létre, mint ahogyan az elsők között ismerte fel a magyar iskolák fontosságát, a megmaradás alapjának tartva a magyar nyelvet. Ugyanilyen közösséget erősítő eszköz volt az általa létrehozott 25 Város és Vidéke Alapítvány. A személyes emlékeket idéző beszéd végén méltatta a nemzeti, polgári elkötelezettségű, művelt, nyelveket beszélő, keresztény gyökereit őrző személyiséget.
A konferencia közéleti blokkja bevezető előadását Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tartotta. A népszámlálás politikai jelentősége volt a témája, amelyről a KSH azt a riasztó előrejelzést adta, hogy
2051-re Magyarországon 7,5 millióra, a külhoni területeken 1,5 millióra fogy a magyar népesség.
A 30 év alatt összesen 2,5 millióra becsült veszteség okait Németh Zsolt mindenütt a negatív reprodukcióban – amelyen belül csak a cigányság növekszik -, a migrációban (beleértve a belső, a szórványosodást felgyorsító vándorlást faluról a városokba), valamint az asszimilációban jelölte meg. Az utóbbinál is van kivétel: Kárpátalja, ahol a háborúig disszimiláció, ukránról magyar nyelvűre váltás gyakori volt. Hasonló disszimilációt eredményezhetne a magyar iskolák vonzóvá tétele az oktatás színvonalának emelésével, valamint a nyelvhasználati jogok bővítése, amelynek küszöbértéke jelenleg Romániában 20%, a Felvidéken kedvezőbb 15%, de még messze van a Finnországban érvényes 8%-tól.
Bár eredetileg kerekasztal-beszélgetésnek szánták, a gyorsan múló idő végül arra a kis változtatásra kényszerítette a résztvevőket, hogy egyenként vázolják a területük helyzetét.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára a feladatok között a hazai oktatási-nevelési támogatás kiterjesztését a határon túli magyarságra is, valamint a nyugatról visszavándorlási – itthon már megindult – folyamat elősegítését jelölte meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a határmenti régiók együttműködése nem lehet a munkaerő utánpótlásának eszköze, viszont a jó romapolitikával lehet javítani a foglalkoztatáson, mint a magyar példa is mutatja.
Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke a 2020-as népszámlálás ellentmondásairól beszélt, mert eredményét csak másfél évvel később tették közzé. Ugyanis az elektronikus átállás problémát jelentett. Hatezerrel csökkent a magyar anyanyelvet vallók száma, ehhez a belső vándorlás is hozzájárul a déli és keleti területekről Szlovákia nyugati területeire, valamint az is, hogy náluk a vegyesházasság nem jelent vallásváltoztatást, mint Romániában.
A szlovák családpolitika inkább csak marketing, mert valójában amit a családok kapnak, azt az önkormányzatoktól vonják el.
Parlamenten kívüli pártként sokat nem tudnak tenni a magyarok lakta régiók háttérbe szorulása ellen.
Gulyás Gergely kapta a Halzl József-díjat
A Rákóczi Szövetség Alapítványának kuratóriuma, a szövetségért végzett elkötelezett munkája elismeréseként Halzl József-díjjal ismerte el Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter munkáját. A díjat, amelyet idén első alkalommal ítélt oda a kuratórium, Vathy Magdolna, Halzl József özvegye adta át
Az ünnepségen Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének munkásságát méltatva kiemelte a 2020-ban elhunyt elnök közösségteremtő és közéleti tevékenységét, illetve a nemzet iránti szolgálatkészségét. 2020 novemberében bekövetkezett haláláig munkája és személyisége egyszerre formálta a nemzetpolitika szolgálatára létrehozott Rákóczi Szövetséget három évtizeden át.
Kozma Imre kiemelte: Gulyás Gergely már évek óta elkötelezetten támogatja a Rákóczi Szövetség munkáját, ezzel hozzájárul Halzl József örökségének megőrzéséhez.
Gulyás Gergely különleges megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést, felidézte, hogy Halzl Józseffel, a Rákóczi Szövetség elnökével kiváló együttműködést alakított ki. Mint fogalmazott, a szövetség elnöke az egységes magyar nemzet ügyét szolgálta. Ezt a célt szolgálta akkor is, amikor erre volt politikai fogadókészség és akkor is, amikor a kommunista diktatúrában kettős elnyomásban kellett élniük a határon túli nemzetrészeknek – fogalmazott. Életművének legfontosabb üzenete, hogy pályát kell nyitni mindazoknak, akik tehetségesek és érdemesek arra – tette hozzá.
“A Rákóczi Szövetség az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy a magyar ifjúság legkiválóbb képviselői megkaphassák mindazt a szellemi útravalót, ami hozzájárul ahhoz, hogy a következő években, évtizedekben is legyen erős magyarság a nyugati diaszpórában, a határon túli magyar közösségekben és itt az anyaországban is, hogy egységes magyar nemzetről beszélhessünk” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnökeként 1991-ben döntött az alapítvány létrehozásáról, annak érdekében, hogy a Rákóczi Szövetség felvidéki tevékenységének megfelelő hátteret és alapot tudjon biztosítani. Az alapítvány kuratóriuma 2022-ben alapította meg a Halzl József-díjat, amelyet olyan személyeknek adományoznak, akik Halzl József örökségéért és a Rákóczi Szövetség ügyéért kiemelt tevékenységet végeznek – hangzott el az ünnepségen.
Cservenka Judit/MTI/Felvidék.ma
