A kultúrháznál (Fotó: Pál Henrietta/Felvidék.ma)

Nánán Szent Miklós napjának előestéjén csilingelő kis szánkón elindult Szent Miklós a faluba, hogy találkozzék a gyerekekkel. A faluban igen régen járt a Mikulás házakhoz is, de ilyen formában eddig még nem.

Nem volt kultúrház, műsoros est, nem szóltak a versek Télapóhoz – akit egykor ránk erőltettek a szocializmus idején, s vannak, akik még ma sem szabadulnak a megnevezéstől, mert bevésődött a gyerekversekbe, a mesékbe, csakúgy, mint más elferdítő szómagyarázat.

Ez az este kicsit másról szólt, nem a lappföldi Télapó jött a faluba – mint az ötletgazda, Pál Erik elmondta – hanem Szent Miklóst idézték a jelmezek: Szent Miklós, az ördög, és az angyalkák.

A falu több pontján megállt és az összegyűlt gyerekcsapatnak a kis szánkó nagy csomagjából egy kis figyelmesség jutott. A kis piros zacskóban ott volt a Szent Miklóst ábrázoló képecske, némi édesség és finom mézes süti.

A bátrabbak fényképezkedtek is (Fotó: Pál Henrietta/Felvidék.ma)

A közös találkozó után azokat a gyerekeket is meglátogatták, akik otthon várták a Mikulást.

Már a házba való belépés is szokatlan volt, mert ugyancsak a régi szokás szerint „Dicsértessék a Jézus Krisztus” köszöntővel léptek be az angyalok a házba. Volt is meglepetés kicsinek és nagynak, de mindenütt szeretettel fogadták őket, sőt, a bemutatkozás után vers, ének is elhangzott a bátrabb gyerekektől. Szent Miklós is mondott pár gondolatot a ház népének, adventről, a szeretetről, mielőtt szétosztotta volna a szerény ajándékokat.

Ennek szépsége, gazdagsága felvillantotta az egykori adventi hangulatot, s azt a kellemes izgalmat, amit a családdal együtt eltöltött várakozás, megérkezés öröme jelentett egykor.

A bátrabbak verseltek is (Fotó: Pál Henrietta/Felvidék.ma)

„A Szent Miklós ünnepét megelőző estén közel száz gyermeknek sikerült örömet, boldogságot és mosolyt csalni az arcára” – mondta el Pál Erik, akinek hívő emberként minden célja az volt, hogy visszavarázsoljon valamit a családokba a régi Mikulás-esti várakozások csendjéből, izgalmaiból, öröméből. Mindezt, s az esztétikus jelmezeket feleségével, Henriettával készítették el, hogy a barátokkal, családtagokkal, ismerősökkel, a Hanza családdal, és a Csemadok helyi szervezetével összefogva, egy szép estét szerezzenek a gyermekeknek.

(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)