Szlovákia választásra jogosult polgárai január 21-én ismét az urnák elé járulnak, ezúttal népszavazás okán, amelynek tétje, hogy lesz-e előrehozott választás az országban.
Robert Fico, a népszavazás legfőbb szorgalmazója lassan kezdi beismerni, hogy nem biztos a népszavazás érvényessége, ezért olyan kompromisszumot kínál, amely szerint pártja, a SMER-SD támogatja azt az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében az előrehozott választásokhoz a parlamentben az eddig megkövetelt 76 szavazat helyett 90 kellene. Ugyanakkor Fico elutasította azt a bírálatot, hogy a népszavazás választások előtti propaganda lenne, azt ismételgeti, hogy a parlamenti ciklus lerövidítése és az előrehozott választások az egyetlen kiút abból a válságból, amelyben most az ország van.
Zuzana Čaputová államfő is a parlamenti krízis egyetlen megoldásának azt az alkotmánymódosítást tartja, amelynek értelmében lerövidülne a jelenlegi választási időszak. Kijelentette azt is, hogy amennyiben az alkotmánytörvényt január végéig nem fogadják el, további lépéseket tesz, amelyek a Heger-kormány végét jelenthetik.
Azonban az alkotmánymódosítást sem támogatja egyértelműen valamennyi párt, ellene vannak az OĽaNO és a SaS képviselői, viszont a szükséges 90 szavazat nélkülük semmiképpen sem jönne össze. Ezért erősítgeti Fico, hogy az egyetlen megoldás a népszavazás.
„Egyetért azzal, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus lerövidítése illetve befejezése népszavazással megvalósítható, avagy a Nemzeti Tanács határozatával, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának módosításával?” Így hangzik a népszavazás kérdése, amelyre a választópolgároknak válaszolniuk kell.
Az ismert politológus, Jozef Lenč szerint ugyan a népszavazásnak a jelenlegi körülmények között döntő szerepe lehet, de nem hiszi, hogy nagy sikere lenne, mert kevesen vállalják az egyetértést az olyan politikai pártokkal, mint a SMER-SD, a Republika vagy a ĽsNS.
„Ha a népszavazás eredménye csak 20 százalékos lesz, akkor semmiképpen sem vehető sikeresnek” – jelentette ki.
A felmérések első eredményei is inkább sikertelenségről tanúskodnak. A külföldön élő választópolgárok közül december 2-ig mindössze 777-en érdeklődtek a postai úton történő szavazás iránt. Az előző népszavazások legtöbbje sem volt sikeres.
Szlovákia történetében eddig nyolc népszavazásra került sor, ebből mindössze egyetlen volt érvényes, mégpedig 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló.
Akkor a választópolgárok 52,15 százaléka járult az urnákhoz. Minden másról tartott népszavazás érvénytelen volt, éppen a csekély részvétel miatt.
A jelenlegi népszavazást a SMER-SD kezdeményezte, eredetileg két kérdésre keresték volna a választ, de az államfő az Alkotmánybírósághoz fordult a másik kérdés ügyében, amely elvetette azt.
A népszavazás érvényessége tehát már most kétséges, egy azonban biztos, ez az államnak 10,4 millió eurójába kerül,
amelyből több mint 8,7 milliót a belügyminisztérium, a további 1,6 milliót pedig a Statisztikai Hivatal fedezi. A kezdeményezők 406 039 szavazatot gyűjtöttek össze a beadványhoz, amelyből az aláírások alapján 381 960 volt érvényes. Zuzana Čaputovának az aláírások átvétele után 90 napon belül intézkednie kellett, így 2022 november 4-én meghirdette a népszavazást. A referendum érvényességéhez pedig 50 százalékos részvételre van szükség 2023 január 21-én.
(BM/Felvidék.ma/Pravda)
