Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke bevonul a Szent Korona másolatával a Szent Korona hazatérésének 45. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Fõplébánia-templomban 2023. január 6-án. Az eseményt a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete szervezte. MTI/Kovács Tamás

A Szent Korona történelemformáló erővel bír, közvetítője azoknak az értékeknek, melyek a magyarokat magyarrá teszik – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Szent Korona hazatérésének 45. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Az államtitkár úgy fogalmazott: negyvenöt évvel ezelőtt történelmi jelentőségű eseménynek lehettünk tanúi, és még ennyi év után is megdöbbentő, hogy a baloldali diktatúra idején mekkora érdeklődést váltott ki a Szent Korona hazatérése. A kádári rendszerbe beletörődött, 1956 megtorlására még jól emlékező ország reménykedett egy valamikori felszabadulásban – emlékeztetett, hozzátéve: a Szent Korona hazaszállítása korszakos változások előszele volt, ezért

“máig hálásak vagyunk az amerikai barátainknak, hogy a Szent Koronát méltó módon oltalmazták és sértetlenül visszaadták Magyarországnak.”

A politikus az egyedülálló történelmi ereklye jelentősége kapcsán felidézte, hogy 1527-ig csak az számított legitim királynak Magyarországon, akit Székesfehérváron koronázott meg az esztergomi érsek a Szent Koronával. Hihetetlen szakrális erejét a trónharcok mutatták meg – folytatta, rámutatva: a Szent Koronával való koronázás nélkül senki sem lehetett törvényes király, a trónkövetelők ezért bármit elkövettek a korona megszerzéséért.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. MTI/Kovács Tamás

Vargha Tamás kijelentette:

a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, államiságunk jelképe, a legbecsesebb nemzeti érték, amely pótolhatatlan.

Kitért arra is, hogy a polgári kormány két adósságot is törlesztett az elmúlt időszakban a Szent Koronával szemben: egyrészt kiemelte a Magyar Nemzeti Múzeumból és méltó helyre tette az Országházban, másrészt megalapította a Honvéd Koronaőrséget.

A politikus hangsúlyozta, hogy a honvédségnél hisznek az állandóság és a haladás kettősségében, abban, hogy a hagyomány csak az innovációval együtt képviseli a valódi erőt. Azt mondta, az új magyar honvédség feladata oltalmazni értékeinket, amelyeket a Szent Korona is oltalmaz, különösen most, amikor Európának rég nem látott kihívásokkal kell szembenéznie.

“A világnak békére van szüksége, a mi küldetésünk pedig Magyarország békéjének fenntartása”

– mondta Vargha Tamás.

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete beszédében kiemelte: bár kormányaink összecsaptak annak idején, a magyar emberek barátot láttak az Egyesült Államokban. Egy népet láttak, akire rábízhatják az egyik legfontosabb és legjelentőségteljesebb kincsüket.

“Ezt az ezeréves, felbecsülhetetlen értékű, aranyból készített, és ékkövekkel díszített műalkotást egy egyszerű fekete táskába rejtették bátor, hazaszerető magyarok és kicsempészték az országból, majd egy magyar ezredes átadta egy amerikai ezredesnek” – mondta, megjegyezve: az Egyesült Államok megvédte a magyar Szent Koronát, sőt, ezt a felelősséget annyira komolyan vette, hogy a híres Fort Knox katonai erődítmény páncéltermében helyezték el.

David Pressman amerikai nagykövet. MTI/Kovács Tamás

David Pressman hangsúlyozta: a koronát nem a Szovjetuniónak, nem egy bábkormánynak, hanem a magyar népnek szolgáltatták annak idején vissza.

“Többet szerettünk volna adni, mint egy korona. Azt akartuk visszaadni a magyar embereknek, amit a korona képviselt: a reményt. A reményt, hogy visszatérhetnek ahhoz az élethez, amit a szovjet elnyomók és kegyeltjeik dominanciája előtt éltek”

– mondta a nagykövet, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok nagykövetségén abban az irodában dolgozhat, ahol korábban Mindszenty bíboros kapott oltalmat 15 éven át.

A Szent Koronát 1945-ben szállították az Egyesült Államokba, majd 1978. január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta vissza az Országgyűlés elnökének a parlamentben.

(MTI)