Olvasom a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Felhívását az internet oldalán. Nyolcvan évvel ezelőtt 1943. január 12-én mínusz negyven fokos hidegben indult meg a sokszoros túlerőben lévő, szovjet Vörös Hadsereg csapatainak támadása a magyar királyi második hadsereg ellen. Akkor és ott olyan körülmények között rendkívüli hősiességnek számított, hogy a halálra fagyott, kimerült magyar katonák szembeszálltak a sokszoros túlerőben lévő oroszokkal. Becslések szerint a 2. hadsereg legalább 120 ezer fős veszteséget szenvedett halottakban, sebesültekben, hadifoglyokban, beleértve a mi régiónkból bevonult magyar katonákat is.
Nincs olyan család, amelyből akár e hadszíntéren, akár a II. világháborús fronton ne áldozták volna életüket hozzátartozók halállal, rokkantsággal, hadifogságban, vagy lelki traumában. Elődeink jelt hagytak emléküknek. Csaknem valamennyi településen állnak világháborús emlékművek, táblák, sorolva az elhunytak nevét.
Sajnos azonban a megemlékezések a legtöbb helyen elmaradnak, elfelejtik, esetleg a temetőben nyugvó katonasírokon nyílik egy-egy virág, ég egy-egy gyertya leginkább halottak napján. Sőt olyan kegyetlen példák is vannak, hogy az egykor állított kereszteket a község annyira elhanyagolja (hozzátartozó híján), hogy a sírjeleket, sírköveket felszámolja.
A Párkány–Nána székhelyű LIMES – ANAVUM Regionális Honismereti Társulás 2017-ben ezt fékezve indította be a régióban (a volt Esztergom vármegye falvaiban) a január 12-i megemlékezéseket.
Bréda Tivadar, a társulás akkori tagja, aki már addig is foglalkozott hadisírkutatással, járta végig 31 település önkormányzatát, civil szervezeteit, s hívta fel a figyelmet a megemlékezésre, gyűjtötte be a háborús halottak, áldozatok nevét minden településről.
A társulás finanszírozásával, szervezésével az első regionális megemlékezés Párkányban volt, 2017. január 12-én. Még az időjárás is jelezte az egykori eseményeket, havas eső, szél és nagyon hideg volt ezen az esten a párkányi parkban. A kifeszített 15 méteres vászonra rákerült a 31 település hősi halottainak névsora. Egyes falvakból polgármesterek, Csemadok-tagok jöttek gyertyával, a tisztelegtek falujuk halottainak névsora előtt.
Az ünnepi beszédet Illésfalvi Péter hadtörténész mondta. A párkányi megemlékezés után Szőgyénben, majd Muzslán folytatták a doni megemlékezéseket. Igen sokan vettek részt szintén a nagy hideg ellenére. Utoljára 2019-ben Köbölkút következett. Ez utóbbi faluban már a Bréda Tivadar által alapított Memoriae Patrium társulás szervezte a megemlékezést. Az oroszkai katonai hagyományőrzők minden megemlékezésen ott voltak. Aztán két év kimaradt.
Ezeket a megemlékezéseket a LIMES-ANAVUM PT azzal indította, hogy felhívja a figyelmet az elhunytakról való megemlékezésekre, akik a vérüket adták a hazáért.
Azóta Bart község temetőjében – még szintén a Limes kezdeményezésével – sőt, még előtte is volt egy társulás komáromi székhellyel, amely már lépéseket tett ez ügy érdekében – felavatták az ország különböző tájain (egykori magyar földön) elhunyt katonák sírhelyeit. Neveiket egy közös emlékműre vésték. Az emlékhely folyamatos bővítését a Magyar Honvédelmi Minisztérium vezetésével a barti székhelyű Memoriae Patrum gondozásába helyezte.
Reméljük a doni megemlékezések központi helye is lesz ez a temető, ahol nevüket, emléküket egy közös helyen őrzik, s majd az utókor is ezt teszi.
A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány felhívása a felvidéki magyarokhoz is szól. Jó lenne, ha helyben, a településeken is legalább gyertyával, imával emlékeznének a települések lakosai, s erre szoktatnák gyermekeiket is.
Megemlékezések lesznek Nánán, Szőgyénben, Párkányban, ahol 12-én 17.30 órakor kegyeleti szentmisét is tartanak az elhunyt katonák, hősök emlékére.
(DE/Felvidék.ma)
