A Rozsnyói Rákóczi Magyar Ház Polgári Társulás 2023. január 1-én 16 órakor Rozsnyón a Petőfi Sándor-emléktáblánál a költő születésének 200. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott.
A résztvevőket Beke Zoltán, a társulás elnökségi tagja üdvözölte, aki köszöntőjében elmondta:
„Immáron harminc éve zarándokolunk el Rozsnyó város főterére jelesül a Petőfi-emléktáblához, hogy az év első napján megemlékezzünk a magyar nemzet nagy egyéniségéről, lánglelkű költőnkről. Petőfi Sándor felvidéki körútja során 1845-ben a Szepességből érkezett Rozsnyóra és az akkori Fekete Sas szállóban lakott. Itteni tartózkodása során Néhrer Mátyás rozsnyói vállalkozó, későbbi szöggyártulajdonos társaságában töltötte napjait, akivel debreceni diákévei során ismerkedett meg és akihez egy életre szóló barátság kötötte.”
Nt. Mudi Róbert református lelkész ünnepi emlékbeszédében szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket. „Új évet kezdtünk pár órája, s ez az esztendő nemcsak a geopolitikai helyzet miatt különleges, hiszen háború zajlik a szomszédságunkban, soha nem látott infláció és lassan-lassan recesszió van kibontakozóban az EU-ban, hanem azért is, mert kereken 200 esztendeje, 1823. január elsején született a legnagyobb, legérthetőbb magyar költő, a tüzes lelkű Petőfi Sándor… Az egyszerű, világos nyelvezetéért lett a nép költője, milliók szenvedélyes Petőfije. Erről szeretnék itt szólni köztetek születése napján. A tiszta, érthető beszéd isteni ajándékáról.“
Isten Igéjével az 1. korintusi levél 14. fejezetének 8. és 9. verséből folytatta – „Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harcra? Azonképpen ti is, ha érthető nyelven nem beszéltek, mi módon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni.”
„Valaki azt mondta, hogy benned égnie kell annak a tűznek, amit másokban szeretnél lángra lobbantani. Ellenkező esetben csak a levegőbe fogsz beszélni, vagy ahogy Petőfi Sándor fogalmaz: béka módra kuruttyolni. És valljuk meg szintén: sokan kuruttyoltak nekünk, beszéltek a levegőbe a közéletben az elmúlt időszakban itt, a Felvidéken. Beszéltek összetett körmondatokban, csak épp egyszerű üzenete nem volt a mondanivalójuknak… Nem új keletű dolog hát a levegőbe beszélés, vagy a kuruttyolás. De Petőfi Sándor nem is ezt a tábort képviselte. Az életcéljaiért, a szabadság, a szerelem, az igazság eszméiért élő és égő Petőfi rengeteget tud nekünk ma is tanítani. S amire ki akarom élezni ezt a pár gondolatot, az a tiszta beszéd, az érthető, önmagamat adó, a lelkemből fakadó tiszta őszinte szó. Maradjon meg ma bennünk ez az üzenet: A világos, egyszerű és tiszta beszéd legyen újból érték! Petőfi eszmeisége annyira kell a mai korunkba is. Mély és Istentől jövő gondolatok, de egyszerűen előadva. A 2023-as emlékévben figyeljünk erre, tartsuk szem előtt. Egyenes beszéd, tiszta gondolat. Megmaradásunk záloga itt, a Felvidéken is az őszinte, tiszta, igaz magyar beszéd. Ragaszkodjunk ehhez különösképpen ebben az esztendőben, tisztelettel adózva a költőóriásnak, de alázattal meghajtva magunkat az élő Isten előtt is“
– mondta Mudi Róbert.
A Rozsnyói Pákh Albert Társaság a Csemadokkal együttműködve 1992-ben avatta fel azt az emléktáblát, amely az egykori Fekete Sas szálló falán van elhelyezve, ahol azóta minden év első napján négy órai kezdettel összejönnek a rozsnyói magyarok, hogy emlékezzenek a költőre, s egyben köszöntsék egymást az újév kezdetén.
-
- Az emlékezők (Fotó: Máté Gyöngyi)
-
- A koszorú (Fotó: Máté Gyöngyi)
Petőfi Sándor Útirajzok című könyvéből – „Rozsnyó völgyben fekszik magas meredek hegyek között, mint az alamizsna-krajcár a koldus kalapjában. Aggtelek felé Pelsőcig hosszú, keskeny völgyön keresztül visz az út; ha ezt a hosszú, keskeny s rozsnyói kerek völgyet valamivel tele öntenék, egy óriási bunkósbot alakulna. Egyébiránt kellemes utazás esik benne. E völgy egy roppant nemzeti zászló is egyszersmind: vörös föld, fehér kősziklák, zöld erdő.”
(Máté Gyöngyi)
