A Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai ragaszkodnak a NATO jelenlétének további erősítéséhez a szövetség keleti szárnyán – áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok szerdai varsói csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatban.
A lengyel elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő „legkomolyabb és közvetlen” fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői leszögezték:
a NATO „határozottan, egységes és felelősségteljes módon” reagált Ukrajna orosz megtámadására.
A nemzetközi jogra hivatkozva hangsúlyozták Ukrajna jogát az orosz agresszióval szembeni védekezéshez és az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséhez a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Bejelentették Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek további támogatását, „amíg erre szükség lesz”.
Az egyébként zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések elején, a média jelenlétében elhangzott felszólalások keretében Joe Biden amerikai elnök felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg.
A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólalásában kijelentette: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül”. Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához – fűzte hozzá.
Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta.
Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”.
Ebben az összefüggésben sorolta „az utóbbi évek annektáló háborúiban észlelhető orosz eljárási modell” állomásait – a 2008-as georgiai konfliktust, a Krím elcsatolását és a Donyec-medence elfoglalását 2014-ben, majd a tavaly elindított teljes körű ukrajnai inváziót.
Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó különvendégei voltak. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Čaputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel.
Čaputová az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának nevezte Biden varsói jelenlétét.
Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország agresszív módon viselkedik, ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.
Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.
Biden a hétfőn este kezdődött lengyelországi látogatása zárónapján vett részt a B9 csúcstalálkozóján.
Az amerikai elnök a varsói Marriott szálloda elnöki lakosztálya szomszédságában átmenetileg létesített kápolnában részt vett a hamvazószerdai szertartáson is – erről Wieslaw Dawidowski lengyel Ágoston-rendi szerzetes, teológiadoktor számolt be közösségi honlapján.
(MTI/Felvidék.ma)
