Gyümölcsoltó Boldogasszony napján az Anyaszentegyház a boldogságos Szűz Máriának, Jézus anyjának a Szentlélektől való fogantatását, Urunk megtestesülését (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepeli.
Keleten a legrégebbi időktől az egyik legnagyobb ünnep (Örömhírvétel, a legszentebb Istenszülő örömhírvétele néven), Rómában a keleti származású I. Sergius pápa (687–701) honosította meg Annuntiatio Domini (az Úr hírüladása) néven. 692-ben említik először, amikor a trullai zsinat helyesnek ítélte nagyböjtben való ünneplését – valószínűleg ekkor már hosszú ideje a jeles napok sorába tartozott. Korábban, Ravennából származó adatok szerint a karácsonyt megelőző vasárnap emlékeztek meg az angyali üdvözletről.
Isten elküldte Gábriel arkangyalt, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát, a Megváltó születését. Beteljesedett Isten ígérete, valóra vált a prófétai szó, a Szentlélek teremtő erejével a Boldogságos Szűz Istenanyává lett. Ezen a napon, ahogy karácsony ünnepén is, a hitvallást „…megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától, és emberré lett…” szavait térdhajlással tisztelik meg.
XVI. Benedek pápa így szólt az ünnepről: „Az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumának elbeszélésében egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, egyedül csak Mária – mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”
Március 25-e, a legszélesebb értelemben véve a termékenység ünnepe. Az üdvtörténet kezdetét a keresztény-népi kultúra a „gyümölcsoltás” ünnepeként tartja számon. Kárpát-medence-szerte számtalan hiedelem, népszokás és időjárási jóslás kapcsolódik a naphoz.
Hajdan az asszonyok, leányok ezer üdvözlégy imádságot mondtak el ezen a napon. Ehhez a szép régi szokáshoz kapcsolódott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Egyesület az idei évben másodízben hirdetve közbenjáró imaláncot Kárpát-medence-szerte. A felhívás szerint: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, reggel 8 órától este 6 óráig lehet csatlakozni az imalánchoz és elmondani száz üdvözlégy imádságot, kérve a Szűzanya közbenjárását a megtérésért és a békéért.
Sok helyen ezen a napon oltják a fákat, hiszen a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napja az oltás, a szemzés napja, ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bőséges termés érdekében, hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Ezen a napon kell előkészíteni a kerti munkák folyamatait is, mert az új oltáson, palántán áldás lesz. „Fecskehozó” napként is számon tartják március 25-ét, a gazdákat az érkező fecskék arra intik, hogy elérkezett a tavaszi munkák ideje.
A gyermekáldásra vágyó asszonyok Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoznak a Szűzanya képe vagy szobra előtt térdelve.
Végezetül álljon itt a palócság krónikásának, az Ipolybalogon élő Lőrincz Sarolta Arankának Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére íródott verse:
Isten Gyümölcsfája
Ó Mária, Isten gyümölcsfája,
kinek koronája
szépség és alázat,
titkos fogantatás,
benne nincs bűn, átok,
csak termő anyaság.
Ó Mária, Isten gyümölcsfája,
kinek gyökérága
áradó kegyelem,
telt aranyedény,
végtelen bizalom,
szeretet és remény.
Ó Mária, Isten gyümölcsfája,
Szentlélek arája
akinek gyümölcsét fogantad,
világra is hoztad,
szíved fájdalmával,
keresztfára adtad.
Ó Mária, Isten gyümölcsfája,
virágos koszorúdra,
helyezzél minket is,
földi gyermekeid
és védő palástoddal
takard be híveid.
Forrás: Magyar Kurír, KÉSZ
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
