Újabb mérföldkövéhez érkezett a Kőrösi Csoma Sándor Program, a déli félteke hét országában összesen 23 ösztöndíjas segíti a diaszpóra magyarságát – közölte Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten.
A helyettes államtitkár a program keretében a déli féltekére utazó ösztöndíjasok felkészítő képzésének megnyitóján kiemelte: ez a nemzetpolitikai államtitkárság egyik legrégebben futó programja, amely kiállta az idők próbáját. Valós igényekre ad valós választ, azokra, amelyeket a diaszpóra magyarsága fogalmaz meg – mondta Szilágyi Péter.
Ismertette: 2013 óta 710 ösztöndíjas segítette a diaszpóra magyarságát és szervezeteinek működését. Most kilencedik alkalommal hirdetik meg a programot, amely a koronavírus-járvány alatt nem működött.
A mostani programszakaszban az északi féltekén 62 ösztöndíjas teljesít szolgálatot 18 országban. A déli féltekére április 1-jétől huszonketten utaznak, és nyáron további egy ösztöndíjas csatlakozik. Hét országban segítik majd a diaszpóra magyarságát egészen november 30-ig.
Szilágyi Péter jó hírnek nevezte, hogy a világjárvány alatt Kolumbiában megalakult a magyar ernyőszervezet, így első alkalommal most oda is utazik ösztöndíjas.
Ahogy az északi féltekén, úgy a délin is tematikus programokra lehetett jelentkezni, így cserkésztevékenységre, hagyományőrzésre, oktatói és nevelői munkára, sport-, média- és kulturális tevékenység ellátására.
A legnagyobb igény a néptáncoktatásra és a cserkésztevékenységre mutatkozik – jelezte a helyettes államtitkár.
A kiutazók képzése két napig tart, az általános felkészítésen túl a tematikus témakörökhöz kapcsolódó előadások hangzanak el. Új elemként előadást hallhatnak a résztvevők a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Nemzeti Örökség Intézete részéről is.
Szilágyi Péter összegzése szerint az ösztöndíjasok speciális helyzetbe kerülnek, az anyaországtól távoli magyar közösségeket ismerhetnek meg, beleláthatnak mindennapjaikba.
Nemcsak a közösségek, hanem az ösztöndíjasok is gazdagodhatnak, és a megszerzett tudást később a Kárpát-medencében, illetve lakóhelyükön tudják hasznosítani és továbbadni – mondta.
(MTI/Felvidék.ma)
