A biztos szavazók jelentős többsége, 58 százaléka Orbán Viktor miniszterelnököt támogatja, míg egykori kihívóját, Márki-Zay Pétert a megkérdezettek 18 százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni – derült ki az Alapjogokért Központ legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről szombaton tájékoztatták az MTI-t.
Az írásos összegzés szerint mintegy
egy évvel a 2022-es országgyűlési választás után is töretlen Orbán Viktor népszerűsége, akit tízből hat magyar most is szívesen lát a miniszterelnöki székben.
„A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő minden társadalmi csoportban nagyobb támogatottságnak örvend, mint korábbi kihívója, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje” – írták.
A jogi elemző intézet ennek okai között említi az ukrajnai háború kapcsán tanúsított „békepárti testtartást”, a munkahelyek aktív védelmét, a kibővített családpolitikai intézkedéseket, a 13. havi nyugdíjat vagy „az elhibázott brüsszeli” szankciók okozta infláció elleni fellépést. Mint jelezték, ezek mind olyan ügyek, amelyekben a magyar választópolgárok többsége a nemzeti oldal álláspontját osztja, míg az ellenzék javaslatait elutasítja.
Az Alapjogokért Központ megállapítása szerint ezek alapján látható, hogy
csak akkor lehet sikeres politikát megvalósítani Magyarországon, ha az a nemzeti érdekeken alapul „és nem a külföldről érkező, több csatornán átguruló dollárokon”.
„Súlyosbítja a helyzetet az ellenzék pénteken tanúsított, magyar nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó magatartása, aminek következtében nem szavazták meg a kormánypártok békepárti határozati állásfoglalását, miközben a fegyverszállításokat szorgalmazó, saját módosító indítványaikat támogatták” – áll a közleményben.
Ismertetésük szerint Márki-Zay Péter népszerűségi indexe a miniszterelnöki számokkal ellentétben „tartósan alacsony”. „A baloldal bukott kormányfő-jelöltjét” 2022 második hetében az aktív szavazók 26 százaléka támogatta, ám a kampány alatt számtalan kommunikációs hibát követett el, szinte minden társadalmi csoportot megsértve a kirohanásaival: „ostobaságnak” nevezte a rezsicsökkentést és az alapvető élelmiszerek átmeneti hatósági árkorlátozását, „böszmeségnek” titulálta a 13. havi nyugdíjat, valamint arról is beszélt, hogy nem tartja szükségesnek a minimálbért, eltörölné a gyermekvédelmi törvényt, befogadná a migránsokat, de utalást tett arra is, hogy számon tartja azt, ki zsidó és ki nem zsidó a Fideszben – sorolta a kommüniké.
Úgy vélték továbbá, hogy Márki-Zay Péter „megbotránkoztató politikai szerepléseit” csak tovább fokozta a „guruló dollárok” néven elhíresült pártfinanszírozási botrány és az ennek köszönhető háborúpárti politikája.
A „skandalumban” érintettek arra törekedtek, hogy többségében külföldi erőforrások segítségével leváltsák a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányt.
A külföldi dollárokért cserébe a baloldal a magyar érdekkel és közvéleménnyel ellentétes, az orosz-ukrán konfliktus eszkalációját támogató álláspontot fogalmazott meg több alkalommal.
Márki-Zay Péter jelenlegi, alig 18 százalékos támogatottsága híven tükrözi a baloldal eddigi politikájának „sikerét”, az ellenzéki pártok általános elutasítottságát – olvasható az összegzésben.
A közvélemény-kutatás módszertanáról azt közölték, hogy március 27-29. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült, az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra.
(MTI)
