A Komáromi járás beolvasztása az Érsekújvári járásba, Somorjának a Pozsonyi járás részévé tétele, önálló Párkányi és Ipolysági, valamint Nagykaposi járás, többek között ilyen változtatásokat tartalmaz a Roman Mikulec vezette belügyminisztérium tervezete, melyet Szlovákia közigazgatási reformjára vonatkozóan dolgozott ki.
A tervezetet, melyen a Heger-kormány 2021 ősze óta dolgozik, elsőként a Napunk hozta nyilvánosságra. A belügyminisztérium a jelenlegi 79-ről 46-ra csökkentené a járások számát, de egyúttal létrehoznának alsóbbrendű közigazgatási egységeket, úgynevezett szubrégiókat.
A közigazgatási reform számol a megyerendszer átalakításával is, a jelenlegi nyolc helyett mindössze négy+1 megye maradna: Pozsonyi kerület, Nyugat-szlovákiai kerület (Nyitra székhellyel), Észak-szlovákiai kerület (Zsolna székhellyel), Közép-szlovákiai kerület (Besztercebánya székhellyel) és Kelet-szlovákiai kerület (Kassa székhellyel).
Az új felosztás szerint a Pozsony központú járáshoz kerülne a Dunaszerdahelyi járás egy része, és Somorja is a Pozsonyi járás része lenne. A Nagyszombati járás magába foglalná Galántát és Vágsellyét. Az Érsekújvári járáshoz hozzácsatolnák Komáromot, de leválasztanák Párkányt, amely egy kisebb saját járás székhelye lenne. A Lévai járást is feldarabolnák, és Ipolyságot járási város rangjára emelnék. A Nagyrőcei járás is kisebb lenne, és Tornalja Rimaszombathoz kerülne. Tőketerebes nem lenne járási székhely, megkapná viszont ezt a rangot Nagykapos, amely egy járásba kerülne a jelenleg Nagymihályhoz tartozó Királyhelmeccel.
A terveket idén márciusban ismertették az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel, melyek a következő hónapokban véleményezhetik azt, de már most komoly kifogásaik vannak.
A belügy indoklása szerint a jelenlegi járások és kerületek nem felelnek meg a természetes régióknak és a történelmi hagyománynak, illetve nincsenek összhangban a lakosok szokásaival és napi rutinjával, főként ami a munkába járást illeti. Ehhez állítólag a 2021-es népszámlálás eredményei szolgáltak alapul.
Szepességet például kettéosztották a Kassai és az Eperjesi kerület között, de a történelmileg összetartozó Galánta–Vágsellye régión is két kerület, a Nagyszombati és a Nyitrai osztozik.
A reformot három szinten képzelik el:
– a települések reformjával, aminek a lényege az összevont községi hivatalok létrehozása lenne, hogy csökkentsék a mostani felaprózottságot (jelenleg 2927 helyi önkormányzat van az országban)
– a járások számának csökkentésével és a helyi államigazgatás átalakításával,
– a kerületeket hozzáigazítanák az új járásokhoz, felszámolva a természetellenes határokat.
A tervezet még nem tekinthető véglegesnek, nyilvánosan még nem mutatták be.
Ezzel kapcsolatban első olvasatra is sok(k) kérdőjel és ellenérzés merül fel az emberben, melyek közös nevezője a nemzetiségi összetétel megváltoztatására irányuló rejtett, vagy nem is annyira rejtett törekvés. Kissé furcsán hat a történelmi hagyományokra való hivatkozás, amivel kapcsolatban például annyit jegyeznénk meg, hogy a most járási székhely rangjától megfosztandó Komárom valamikor vármegyei székhely volt és ma is a felvidéki magyarság fontos kulturális központjának számít. Ugyancsak kérdéses, hogy egy bizalmat vesztett kormány, mely jelenleg ideiglenesen megbízottként működik, mennyiben jogosult ilyen fontos döntést hozni ebben a rendkívül válságos helyzetben.
(NZS/Felvidék.ma/Napunk)
