„Mélységesen mély a múltnak kútja” – ezt az idézetet választották a jókaiak olvasókönyvüknek, ami tavaly év végén látott napvilágot. A kiadvány nemcsak a jókaiaknak érdekes olvasmány, hanem minden történelem iránt érdeklődőnek.
Ugyan elsősorban egy község életébe enged betekintést, de olyan történelmi tényekkel, amelyek múltunk szerves részét képezik és azok megismerése gazdag történelmünk megértéséhez is hozzájárulhat, ha azt valaki komplexen tudja értelmezni.
A Thomas Manntól kölcsönvett idézet arra is utal, hogy a korábban három településből álló község – Újhely-Jóka, Kis-Jóka és Nagy-Jóka – története mélyen a múltba tekint vissza, hiszen első ismert írásos említése még 1197-ből származik. Persze előkerülhetnek még korábbi okiratok is.
A kiadó a Csemadok Jókai Alapszervezete azt tervezi, hogy az olvasókönyvnek folytatása is lesz.
Az első részben a kezdeteket ismerhetjük meg, az írásos említések, a templomok bemutatása mellett. Leírást találunk a Csallóközről, a Vízközről, szóba kerül, mi is a Pályázóköz, amely kifejezést már csak azok ismerik, akik a régió múltjával foglalkoznak. A Pályázóköz a Pályázó folyó és a Challó – Csalló folyó „köze”, azaz szigetet alkot a két folyó, a Pályázó a mai Fekete-víz korábbi elnevezése. Ilka szigete ugyancsak szóba kerül, és azok a csodálatos mesék is, amelyek a szépséges szigeten élő tündérekről szólnak.
A könyvből a híres jókai családokat is megismerjük, sokuk jelentős az egyetemes magyar történelem szempontjából is. A papokat, lelkészeket is megismerjük, ebből kiderül, hogy Szenczi Molnár Albert református lelkész, nyelvész, tudós 2 évet szolgálta itt híveit. Emlékét a református templom falán tábla jelzi és évente tartanak itt rendezvényt emlékére, a Szenczi Molnár Albert Napok keretében.
Jóka a szenci ő-ző nyelvjárás szigethez tartozó település, ennek leírása és néhány német jövevényszó is megismerhető a könyvből. A német jövevényszavak az ő-ző nyelvjáráshoz igazodnak kiejtésükben is, hangzásukban teljesen beleillenek így az itteni magyarok nyelvébe.
A Jókai olvasókönyv megjelenését a község önkormányzata és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapon keresztül.
A kiadványt olvasva az érdeklődőnek eszébe jut, miért nem születhet minden felvidéki községünkről ilyen, vagy hasonló olvasókönyv, akkor talán erősebb lenne öntudatunk, büszkébbek lennénk a szülőfalunkra, a helyre, ahol élünk. Kötődésünk nemzeti öntudatunkat is erősíthetné.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
