(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)

Tíz évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére hét európai ország képviseletében azon polgári bizottság, amely céljául tűzte ki, hogy elérje az európai jogszabályalkotást a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért.

Az európai mozgalom a nemzeti régiók védelméért az elmúlt tíz évben megvívta harcainak jelentős részét, köszönhetően a kitartó és szívós munkának és a legnagyobb fokú állhatatosságnak.

Tette ezt úgy, hogy időközben a másik nagy nemzeti kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a Minority SafePacket az Európai Bizottság az összes javaslatával együtt lesöpörte az asztalról, mondván, hogy több, mint 1 000 000 európai polgár támogató aláírása egy adott problémakörrel kapcsolatosan már vagy megoldott vagy rendelkezik hathatós stratégiával. Érdekes, nem?

Nem azért jött létre a polgári kezdeményezések intézménye, hogy azok útján befolyásolni lehessen közvetlenül a polgárok részéről az Európai Bizottságot, annak jogalkotási folyamatát?

Nos, az eddigi tények alapján már tudjuk, hogy ez csak elviekben működik, hogy bizony a polgári kezdeményezés csak szépségtapasz az EU-s intézményrendszer testén, de akkor mégis mi végre az európai mozgalom? Mi végre a nemzeti kisebbségek, a nemzeti régiók védelme?

Meggyőződésem, hogy legalább kétszer egymillió oka van. Az EB pedig eldöntheti, hogy a saját intézményrendszerét magáévá teszi-e és komolyan veszi-e? Miként vesz részt a nemzeti kisebbségvédelem ezen szintjén és használja-e saját eszközeit feladatai ellátására az EU-s szerződésekben megfogalmazott alapelveknek megfelelően.

A mozgalom nem áll le, a kisebbségvédelem lehet, hogy átalakulni látszik, de a nemzeti kisebbségek jóléte mai napig valós kihívást jelent a modern közösségek, államok és szövetségek részére.

Pontosan ezért égető szükség van a közös gondolkodásra, a jogalkotásra az együttéléshez, arra, hogy az európai mozgalom folytatódjon, hogy az álláspontunk megértetéséért való küzdelem végre célba érjen.

Lehet, hogy nem ma, de bízunk benne, hogy holnap már biztosan!

(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)