Szent Flórián vértanúnak, a tűzoltók védőszentjének ünnepét május 4-én üli a katolikus egyház. Ezen a napon köszönik meg a tűzoltók áldozatos és hősies munkáját, önzetlen segítségnyújtását.
Magyarországon hivatalosan 1991 óta tartják május 4-én a Tűzoltók napját, Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének ünnepén.
Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flórián kultuszát.
Szent Flórián, aki kiérdemelte a „tűz katonája” és „Krisztus állhatatos katonája” címet, a harmadik század második felében született, feltételezhetően Cannabiacá-ban, a mai Ausztria területén (Zeiselmauer-ben) és 304. május 4-én halt meg a mai Lorchban (Laureacum-ban). Ereklyéi Sankt Florian-ban (Ausztria) és Krakkóban (Lengyelország) a Szent Flórián-bazilikában találhatók.
Flórián a császári hadsereg tisztje volt. Légiója Laureacumban (ma Lorch), a mai Ausztria területén állomásozott. Amikor Diocletianus uralkodása idején 304-ben kitört a keresztényüldözés és negyven katonát letartóztattak, Flórián védelmébe vette őket a provincia helytartójánál, egy bizonyos Aquilinus-nál, megvallva előtte, hogy ő is keresztény. Mivel a helytartó nem akarta elveszíteni bátor katonáit, igyekezett meggyőzni őket, hogy mutassák be az áldozatot a pogány isteneknek. A császári törvény értelmében csak így menthették volna meg életüket. Miután a helytartó rábeszéléssel nem ért el eredményt, szörnyű kínzásnak vetette alá őket.
Minthogy azonban ez sem törte meg a katonák erejét, Aquilinus dühében lefejeztette őket. Flóriánnak nagyobb szenvedést szánt, követ köttetett a nyakába és a közeli Enns folyóba dobatta. A víz azonban felszínre hozta a testet, amelyet nagy tisztelettel eltemettek. Idővel pedig, amikor az üldözések megszűntek, sírjánál templomot és kolostort emeltek (Sankt Florian). Egy későbbi alkalommal, amikor a lorch-i századot Rómába rendelték, a keresztény katonák magukkal vitték egykori vezérük ereklyéit az Örök Városba.
Vértanúsága miatt Szent Flórián rövid időn belül népszerűvé vált.
A tűzvész, a háború és az árvíz elleni küzdelem védőszentjeként kezdték tisztelni. Alakját számtalan módon megformázták városkapukban, tereken és házakban. A 17. sz. óta alig van olyan helység a Kárpát-medencében, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén.
Leggyakrabban tűzvész idején hívták segítségül, amely az akkori idők számára az egyik legnagyobb veszély forrása volt. A tűzoltók mellett más “tüzes” mesterségeket végzők választották védnökük gyanánt, mint a pékek, kovácsok, szénégetők, kéményseprők.
A Vatikáni Rádió, a jeles nap alkalmából, más nézőpont szerint is jellemezte Szent Flórián védelmét:
„Mintha elfelejtették volna, hogy az épületeket pusztító tűznél van pusztítóbb is: az emberi szenvedély tüze – ahogy erre a szentről szóló liturgikus szövegek is emlékeztetnek bennünket: „Védelmezz minket az irigység parazsától és a harag hevétől” (Reggeli imaóra himnusza), „segíts enyhítenünk szenvedélyeink lángolását” (Kollekta) és „siess segítségünkre, ments meg minket, bűnösöket, akiket a kísértés tüze veszélyeztet” (Olvasmányos imaóra himnusza).
Ha hajdanán a kapukban és a házakban helyezték el képeit és szobrait, ma az újságárusoknál lenne a helye. Lehet, hogy sokakat megmentene a belőlük áradó káros szexualitástól. Felmérések szerint – minden tizedik ember pornográfiafüggő, ami egyben az egyik legfőbb oka a válásoknak – jegyzi meg egy tanulmány (R. Peters). Az ún. szexisták 70 %-a erős öngyilkossági kísértésekkel küzd, 17 % meg is kísérli, 50 % pedig nagyon komoly mélydepresszióban szenved (P. Carnes). Hol és mi okozza ennek a tűzvésznek a kezdetét?” – tette fel a kérdést Arkadiusz Nocoń a Vatikáni Rádióban, Szent Flórián ünnepéhez kapcsolódva.
Ima: Mindenható, örök Isten, Szent Flórián érdemeiért és könyörgésére oltalmazz bennünket minden lelki és testi veszedelem, főként a tűz pusztításai és gonosz vágyaink lelket emésztő lángjai ellen. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
