A Hágában székelő Nemzetközi Büntetőbíróság március 17-i, Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsa irányította figyelmünket a nürnbergi Katonai Törvényszék és a magyar népbíróságok 1945-1946-os, valamint az 1990-es évek végén a délszláv háború után felelősségre vont, illetve eljárás alá nem kerülő politikai és katonai vezetői sorsának az alakulására. Az Aspektus vitaestjén reagáltunk a moszkvai győzelem napi Putyin-beszédre is.
A vitaestből készült műsor már elérhető az Új Aspektus csatornán:
Részletek a műsorból:
Ádány Tamás a Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsról: Ami történt (…) az ukrán nemzetiségű gyerekek erőszakos elszállítása orosz területekre, orosz családokhoz. A jog nyelvére lefordítva ez lehet népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény vagy háborús bűncselekmény.
Gecse Géza: De az, ha a gyerekeket deportáljuk vagy megmentjük őket egy adott környezetből, képlékenynek tűnik. Nehéz azt bizonyítani, hogy nem arról van szó, hogy a fizikai megmentésük érdekében vitték-e el őket valahová.
Kérdés a közönségből: Elszakították őket a szüleiktől?
Ádány Tamás: Több esetben árvaházakból vitték el a gyerekeket az ENSZ-es tényfeltáró anyagok szerint. Katonai szükség indokolhatja a gyerekek elszállítását. Azt viszont a katonai szükség nem indokolhatja, hogy Zaporozsija megyéből Vlagyivosztokig vagy Moszkváig vigyük azokat a gyerekeket.
Gecse Géza az orosz elnök elleni lehetséges magyar fellépésről: A gyakorlatban Vlagyimir Putyint egy joghézag miatt nem tudnák letartóztatni Magyarországon.
Ádány Tamás (bólint): És ezáltal megsértenénk a nemzetközi jogi kötelezettségünket, saját alkotmányunkat, de nem tudnánk.
Gecse Géza a népbíróságok 1945-ös lehetséges fellépéséről: Horthyt is el kellett volna ítélni?
Pritz Pál: Így van. Pontosan. De volt két okos ember, aki azt mondta, hogy nem szabad őt elítélni. Az egyik Joszif Visszarionovics Sztálin volt. A másik: Rákosi Mátyás.
(…) Bárdossy nagyon jó diplomata volt, de nagyon rossz politikus. Bárdossyt tisztességes eljárás keretében nem lehetett volna kivégezni.
Gecse Géza: Mit tudunk profitálni ma abból, amit nemzetközi jognak neveznek?
Ádány Tamás: Elhangzott egy régi Bismarck-i idézet, hogy „az erő keletkezteti a jogot”. 1945-ben a második világháború elég nagy sokkot jelentett az akkori politikai vezetésnek, hogy ettől hajlandóak voltak visszalépni, és kialakítani egy olyan új világrendet, ahol a kis országoknak valamelyest védelmet, új eszköztárat jelenthet a nemzetközi jog.
