Husz János szobra Prágában (Forrás: Wikipédia)

Szellemi-teológiai híd London és Prága között

Ma, július 6-án van a csehek nemzeti mártírjának, az előreformátor, prágai egyetemi tanár, vértanú HUSZ JÁNOS – JAN HUS (1369–1415) halálának évfordulója. Bár római katolikus volt, mégis ma a protestáns világban sok országban emlékeznek meg róla. Benne azt a keresztyént, testvért tiszteljük, aki minden fontos kérdésben a Bibliát tekintette egyetlen normának, zsinórmértéknek.

Gondolkodására és tanításaira az angol teológus, „a reformáció hajnalcsillaga”, John Wycliffe volt a legnagyobb hatással. Nem lehet nem észrevenni, hogy milyen szellemi híd ívelt át Londonból Prágába, ami a későbbiek során is a prágai egyetemet, illetve a cseh szellemi életet, gondolkodását kiemelte a provincializmusból, s a legjobb európai áramlatokba kapcsolta be.

Másrészt azt is megláthatjuk Husz munkásságán, majd életműve és főként rettenthetetlen igazságszeretete, biblikussága tanulmányozása során, hogy milyen erős hatása volt a cseh nemzeti és vallási öntudat kialakulására.

 Európaiság és nemzeti elköteleződés kéz a kézben járt életében. Kiváló adottsága volt arra, hogy az angliai reformátori tanokat elragadó, tömegeket lelkesítő prédikátori nyelvezeten adja elő. Gyakran prédikálta a hitújító, bátor gondolatokat a cseh hitújítók fellegvárának számító Bethlehem-kápolnában.

Kritikus gondolatai

Még Husz fellépése előtt I. Károly cseh király Prágába hívta Konrad von Waldhausent, hogy prédikáljon az egyházi korrupció ellen. Ennek nyomán Csehországban valóságos mozgalom bontakozott ki, aminek élére Husz került. Mind a szószékről, mind a prágai egyetemi katedrájáról párhuzamosan és erőteljesen hirdette új tanait. Elvetett minden olyan nézetet, hittételt, ami nem volt igazolható a Bibliával. Különösen a római katolikus eucharisztia értelmezést utasította el, a kenyér és a bor átlényegülésének tanítását. Elítélte a szimónia minden formáját, azaz a lelki javakkal történő bármiféle üzérkedést, üzletelést. Vallotta, hogy a látható, hierarchikus egyházzal (ecclesia visibile) szemben létezik a láthatatlan egyház (ecclesia invisibile), amely a kiválasztottak közössége, a lelki egyház.

Ezzel a tételével alapozta meg azt a kritikát, hogy egyes romlott egyházi vezetők hatalmát kétségbe lehessen vonni és az emberi gyarlósággal ne lehessen az igaz egyház lényegét kérdésessé, támadhatóvá tenni.

Szociálisan is érzékeny és fejlett gondolkodás jellemezte. Plébániáján olyan intézkedéseket hozott, amelyek révén szállással és étkezéssel látták el az egyetem nincstelen hallgatóit. Prédikációiban így fogalmazott: „Óvakodj attól, hogy házadat jobban ékesítsd, mint a lelkedet! Mindenekelőtt lelked építésére legyen gondod! Légy jóindulatú és önzetlen a szegényekhez, és anyagi javaidat ne pazarold lakomákra!”.

hatalomról, az uralomról, uralkodásról úgy vélekedett, hogy az – szintén bibliai tanítás szerint – égen és földön Istenhez tartozik, ezért minden emberi hatalom következményes, másodrendű, mert az elsőrendű és egyetlen hatalomtól, Istentől származik. Ez az emberi uralkodókat, hatalomgyakorlókat alázatra, megfontoltságra és önmérsékletre kell serkentse. Mindent igyekezett megtenni azért, hogy a nép erkölcsi életét javítsa, erre tanította a prágai egyetemi hallgatóit és prédikációi hallgatóit.

Az igazság megégethetetlen – brutális végjátszma, századokon átívelő élő lelki örökség

Husz Jánost tanításai miatt a pápa kiközösítette, előbb Bolognába idézték. De nem jelent meg. Később a pápa és Husz közötti hatalmi kérdésekkel és hitelvekkel kapcsolatos nézeteltéréseket a magyar király, Luxemburgi Zsigmond a konstanzi zsinaton próbálta elsimítani. A kihallgatás azzal kezdődött, hogy Husz Jánost bebörtönözték, cellája szennycsatornával volt egybeépítve. Itt a bíborosi testület különböző képviselői meglátogatták, s tanai visszavonására kérlelték. Ő erről hallani sem akart. Védői és vádlói egyaránt akadtak. A szavazatok többségét a vádlók tábora adta ki. Az egyháziak némelyikéből az élcelődő cinizmus sem hiányzott. Celc érseke Husznak a papi erkölcsök megjavítását célzó gondolataira így válaszolt:

Azt, aki a földön keresi az angyalt, küldjétek az égbe. Husz angyalt keres a földön. Nyújtsatok ebben neki segítséget, és küldjétek el őt oda, ahol azt keresni kell. Még ma haljon meg.”

Mások, nevének jelentésén gúnyolódva, azt hangoztatták, hogy a ludat (Hus) meg kell sütni.  A két tábor olyan indulattal esett egymásnak, hogy még asztalokat is törtek-zúztak a templomban, s a bútordarabokkal, dobálták, püfölték egymást. (Ó idők, ó erkölcsök!).

1415. július 6-án kihirdették a máglyán történő megégetés ítéletét, amit még aznap végre is hajtottak.

Huszt papi öltözékétől megfosztották. A papi felszentelést jelképező kenetet egy téglával törölték le: a leborotvált fejbőrét addig dörzsölték, míg a vér ki nem serkent. Ezután papírsapkát nyomtak a fejére, rajta a visszataszító ördögábrázolásokkal, és a következő szöveggel: „Főeretnek vagyok”. Amikor odakötözték a városon kívül felállított máglyára és körberakták gyújtóssal, még egyszer felszólították, hogy vonja vissza tanait.

Husz így felelt: „Isten a tanúm, hogy sohasem tanítottam azt, amivel a hamis tanúk megrágalmaztak. Boldogan halok ma meg, annak az evangéliumnak az igazságában, amelyről írtam, amelyet tanítottam, s amelyet hirdettem”. A hóhérok meggyújtották a máglyát. A magiszter pedig magas hangon rázendített: „Krisztus, az élő Isten Fia, irgalmazz nekünk!”. A hamvak, a szív és a koponya szétzúzásának horrorisztikus részleteitől most eltekintünk.

Ami megtörtént, megtörtént

A cseh és a szlovák ortodox egyház szentté avatta Jan Hust. Prága városában szobrot avattak tiszteletére. II. János Pál pápa 1999-ben semmissé nyilvánította az ellene hozott ítéletet. 2014-ben minden idők negyedik legnagyobb cseh személyiségévé választották. Követői között van az a Comenius Ámos János, a „nemzetek tanítója”, aki reformátori hittel és nagy intelligenciával tanított egy ideig például a sárospataki teológiai főiskolán is, miután 1650-ben Magyarhonba érkezett Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond meghívására.

A Losung nevű német nyelvű bibliaolvasó kalauz a mai napra írt imádsággal emlékeztet a hitújító, európaian cseh előreformátorra, bibliás helytállására, elvi rendíthetetlenségére, erkölcsi tartására. A mártír imájának magyarra fordításával fejezzük ki tiszteletadásunkat Husz János iránt:

Jöjj, Uram, Krisztus, rég várt drága vendég! Te kezedben tartod a világot. Nyisd fel lelki szemeimet, hogy szívemmel tisztán láthassalak. Félelem nélkül állok Eléd. Megváltott életet ajándékozz nekünk, hogy így járjunk Előtted, s követhessük szent akaratodat engedelmesen. Te élsz és munkálkodsz mindörökké. Vezess el bennünket a célhoz, a Te dicsőségedbe. Ámen

(Dr. Békefy Lajos)