Franciaországban föllázadtak a migránsok. A Le Parisien szerint az első hét alatt vagy 5500 járművet gyújtottak föl, több mint ezer épületet rongáltak meg, sok középületet, üzletet, ez utóbbiakat azután, hogy teljesen kirabolták, hétszáznál több rendőr sebesült meg, s a lista nem teljes.
Mert egy rendőr lelőtt egy 17 éves migránst. A rasszizmus vádja is előkerült: fehér ember egy színes bőrűt gyilkolt meg! Ez nagyon csúnyán hangzik, de nem ez a teljes valóság. Ugyanis közúti ellenőrzés volt, a fiatalember viszont ellenállt, nem volt hajlandó együttműködni, mi több, gázra lépett, és igyekezett elmenekülni úgy, hogy az egyik igazoltató rendőrt majdnem elgázolta. Ekkor dördült el a fegyver. Vajon mi járhatott az illető rendőr fejében? Megannyi gázolás, lövöldözés, robbantgatás, késelés ismeretében? Mindez olyan gyorsan történt, hogy bajosan állítható, jól megfontolt, célzott lövésről volt-e szó. Sokkal valószínűbb, hogy a rendőrnél elszakadt a cérna. Ami nem a mentegetését jelenti, viszont magyarázatot adhat. Ugyanakkor: ha a fiatalembernek tiszta volt a lelkiismerete, miért akart elmenekülni? Mert ha együttműködik, nem történik meg a tragédia.
Mielőtt ítélkeznénk, ne feledjük: a mindenkori rendőrnek az a dolga, hogy a rendet őrizze és betartassa. Ehhez bizonyos jogokra és kötelességekre van szükség. De hiába van mindez, ha nincsenek meg az ehhez szükséges eszközei.
Egy régebbi migránsmegmozduláson történt, hogy nekimentek a rendőröknek, bottal verték szét a rendőrautót, maga a rendőr alig tudott az autóból kimenekülni, s csak tehetetlenül kiabált – mert félt, nehogy olyat tegyen, amiért felelősségre vonhatják. A migráns pedig tovább csépelte az autót. Mert neki arra joga van.
A mostani migráns halálát követően a francia elnök első reakciójában elítélte a rendőrt, merthogy jogtalanul használta a fegyverét. Az már senkit sem érdekel, hogy a helyzetet maga a migráns fiatalember provokálta ki, s el akart menekülni.
Sajnos az van, hogy a migránsnak (vagy bárki másnak) jogai vannak, kötelessége semmi. A rendőrnek is vannak jogai, de hiába, ha nincs eszköze a kötelessége teljesítéséhez. Logikus a kérdés: minek akkor a rendőr?
Egy további fontos szempont: Európában van (vagy már csak volt?) olyan társadalmi viselkedési kódex, amit mindenki betart. Tehát ha a rendőr megállít, akkor megállunk, ha igazoltatni akar, megmutatjuk az igazolványunkat. Ez normális körülmények között így működik. Csakhogy ezek az arctalan, névtelen migránsok (akik hivatalosan nem is léteznek, hiszen semmi papírjuk nincsen) ezt a konszenzust nem hajlandók betartani. Ők integrálódni sem akarnak, az államot, amelyet kihasználnak, ellenségnek tartják. Ők a saját elképzeléseik szerint akarnak élni, saját törvényeik (?) szerint.
Miért csodálkozunk, ha ebből konfliktus lesz? Igaz, vannak (neoliberális, neokommunista, neofasiszta mindentudók), akik ezt nem látják. Nem is akarják látni. Bármi kézenfekvő bizonyítékot egyszerűen lesöpörnek az asztalról.
Számukra nincs no-go zóna, nincs migránsbűnözés. Ezek az istenített másságot kizárólag szelektíven ismerik el – például a genderproblémákkal kapcsolatos másságot. A nemzetiségi másságot már nem látják.
Számukra nem létezik más kultúra sem, nem létezik más vallás, nem létezik más hagyomány, sem más szokás, ezek a begubózott fejű nímandok, ha nem saját „ötletükről” van szó, teljesen megsüketülnek, megvakulnak, funkciójukból kifolyólag nyilván már nem is tudnak józanul gondolkodni. És rendületlenül állítják, milyen jótétemény a migráció, mennyire szükségünk van rá. Vagyis az jó, ha a névtelen, arctalan vandál csürhe gázol, gyilkol, robbantgat, rabol, milliárdos károkat okoz, s az is rendben van, ha a felbújtott migránsok fiatalkorúakat küldenek mindezt elkövetni, mivel azok a törvény értelmében nem vonhatók felelősségre. Ha ez ellen valaki mégis fölszólal, azt lerasszistázzák, lefasisztázzák, lediktátorozzák.
A fiatal migráns halála természetesen szomorú esemény: minden erőszakos halál borzasztó. De aki azt hiszi, rasszizmusból történt, az végtelenül naiv: ez nem arról szólt. A rendőrök mindenkivel szemben kötelesek eljárni, aki nem tartja be a szabályokat, bőrszínre való tekintet nélkül. Az a gyűlölet, s az abból következő tombolás, dühös rombolás, rablás, amit most láthattunk Franciaországban, már régóta a levegőben lógott, csak hiányzott a szikra. A német kancellár sietett megnyugtatni: ilyen Németországban, dehogy, ilyen nem lehet – de nagyon rövid a memóriája, volt ott már ilyen, bár nem ekkora mértékben (de ami késik…).
Mert Németországban is fönnállnak azok a feszültségek, amelyek a problémák tudatos szőnyeg alá söprése következtében ilyen lázadáshoz vezetnek, s megingatják alapjaiban az államot.
A realitásérzéküket teljesen elvesztő nagyokosok a sír szélére rángatják Európát, vakbuzgón csak a vélt anyagi nyereségre összpontosítva, miközben olyan értékeket semmisítenének meg, amelyekért Európa keményen fizetett. Mert ők a felelősek, akik idekormányozták Európát. A romboló tömeget aljasul félrevezették, vad csürhévé alakították át, mert a „természetesen nem létező háttérhatalom” bedumálta nekik, hogy Európában csak aratni kell, vetni nem.
Mi azonban tudjuk: amink van, azért megdolgoztunk. Nem a kiégett autókra gondolok, a tönkretett és kifosztott üzletekre, hanem azokra a szellemi és erkölcsi értékekre, amelyek sajátjaink, és Európát jellemzik. Akiket a keresztény „megértés”, a „jótékonyság” és a „segítőkészség” nevében a nyakunkra hoztak (feledve, hogy ennek is van ám határa), valójában nem is tehetnek mindazért, amit fölhergelve egy ravaszul kidolgozott forgatókönyv szerint elkövetnek. Otthon ezt aligha művelnék a saját értékeikkel. Ilyet csak az csinál, aki alól kihúzták a talajt, hogy sakkbábuként mozgathassák.
Mi itt a cél? Elpusztítani Európát, s azon belül minden nemzet sajátos értékét? Globalizáltan gleichsaltolva, miként azt annak idején a „szovjet nemzettel” gondolták? Amikor azt mondjuk, jobb nekünk saját értékeink szerint élni, rasszistának mondanak.
Holott épp e neoliberális gazemberek a valódi rasszisták, hiszen kisebb értékűnek tartják a fehér embert s az általa létrehozott értékeket. Éppen azért sokadmagammal nem gondolom, hogy jó volna ide hozni a nevenincs migránsokat. Isten óvjon az olyan fölfordulástól, mint amiben most a franciák részesülnek. Nincsen szükségünk az ilyen feje tetejére állított világra.
(Aich Péter/Felvidék.ma)
