Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

A Mathias Corvinus Collegium dunaszerdahelyi központjának ingyenes rendezvénysorozata folytatódik. November 8-án megrendezésre került a Szülők Akadémiája, ahol Balatoni Mónika, az MCC Média Iskolájának kutatótanára hívta fel a szülők figyelmét a tudatos médiafogyasztásra.

Netflix,Disney+, HBO Max – korunk legfőbb streamingszolgáltatói, s egyben gyermekeink első számú információforrásai. De nem mindegy, hogy az általuk kínált tartalmakat miként interpretálják a gyermekek, s ezeknek köszönhetően milyen viszonyítási alapot pakolnak fiktív hátizsákjukba, melyet egy egész életen át cipelnek.

A Sorozatok – Függőség? Manipuláció? Rejtett reklámok? – Hogyan befolyásolják a sorozatok gyermekeink gondolkodását című előadás nagy érdeklődést váltott ki a szülőkből. A székek megteltek és a szót sem kellett harapófogóval kihúzni a közönségből – szinte záporoztak a kérdések. Akik ellátogattak a rendezvényre, egy interaktív, jó hangulatú és figyelemfelkeltő előadásnak lehettek szem- és fültanúi.

Mindenki a saját élettapasztalata, intelligenciája, mentális képességei alapján dolgozza fel a kapott információkat – kezdte előadását Balatoni Mónika.

Ma már elkerülhetetlen, hogy valamilyen formában ne találkozzunk a streamingszolgáltatók által sugárzott tartalmakkal. A legnépszerűbb sorozatok reklámjaival rendre összefutunk a Facebookon, a TikTokon, az Instagramon, de még a vonaton is hallhatunk belőlük részleteket, ha nem vagyunk elég gyorsak a fülhallgatóval. Ám, ha sikerül kikerülnünk a tömegközlekedési eszközön csacsogó embereket, még akkor is szembejöhet valaki Stranger Things-es pólóban, s már tudunk is valamit az adott sorozatról. A tudatalattink elraktározza, s a következő találkozásoknál már azt fogjuk érezni, hogy ismerjük. Szülőként egyébként hasznos, ha tudjuk, milyen tartalmakat fogyaszt a gyermekünk.

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

A szakértő elmondta, nagyon fontos, hogy segítsünk megérteni a gyermekeinknek, amit a képernyőn látnak. Ne zárkózzunk el attól, hogy megismerjük az általuk kedvelt sorozatokat, hiszen amit nem ismerünk, azzal kapcsolatban nem tudunk magyarázatot nyújtani.

A Dallas című sorozatban is adott volt a jó fiú és a rossz fiú, a kedvesség és az ármány, de mindig a család állt a középpontban. A ma népszerű Dinasztiák című sorozatban ugyanúgy van jó fiú, rossz fiú, kedvesség és ármány, de itt már mindennek a pénz a mozgatórugója – magyarázta a kutatótanár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy régen kevesebb inger érte azokat, akik a tévé elé kucorodtak – szó szerint. A Dallas idejében a kamera egy másodperc alatt harminc képet rögzített, míg a mai sorozatoknál egy másodpercben több mint háromszáz képkocka van.

A szakértő szerint a huszonegyedik század embere a szüntelenül zúduló ingerekhez van szokva, éppen ezért, kikapcsolódásként olyan sorozatot fog választani, amin nem kell sokat gondolkodni, ahol nem kell a logikai összefüggéseket keresni.

Az emberek szeretik látni, hogy másoknak is vannak problémái, ezért szeretik a valóságshow-kat. A sorozatot közvetítő csatornák mottója pedig a következő: Meg kell szerettetni a hallal a csali ízét, a horgász ízlése lényegtelen. Tehát lehet, hogy a sorozatot készítő emberek odahaza világirodalmat olvasnak, de egyáltalán nem olyan tartalmat fognak gyártani, hiszen a közönség ízlését kell kiszolgálniuk – mondta a szakértő.

Az előadás során korunk popzenei ikonjai, köztük Taylor Swift és Billie Eilish is szóba kerültek. Utóbbi hölgy esetében a mélydepresszió népszerűsítését vette górcső alá kutatótanár. A gyermekeink kedvenc zeneszámaihoz tartozó videóklipek is nagy hatással lehetnek a lelki világukra.

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

Amikor a videoklipben az látható, hogy három percen keresztül különböző színes pirulákra, nyugtatókra van írva a szomorú, depressziós szöveg, akkor gondolhatjuk, hogy az nincs jó hatással a gyermek lelkivilágára – tette hozzá Balatoni.

Balatoni Mónika nem csupán a sorozatok veszélyeiről beszélt, de arra is felhívta a figyelmet, mennyire fontos, hogy a szülő megértéssel forduljon gyermeke felé:

Ha a gyermek megkérdőjelezi saját nemi identitását és a szülő ezt felháborodással fogadja, akkor a gyermek elfordul a szülőktől, s azokhoz fog húzni, akik megértik. De ha a család lesz az, aki megérti, akkor nem lesz szüksége arra, hogy keressen egy másik közeget, ahol meg tudja élni a valóságát – tette hozzá.

Az előadás konklúziója, hogy a szülők legyenek nyitottak gyermekeik felé. A mai felgyorsult világban szabályozhatatlan, hogy a legkülönbözőbb információk birtokába jussanak, de abban segíthetünk nekik, hogy tágítjuk világnézetüket és csiszoljuk viszonyítási alapjukat, hogy kritikus gondolkozással fordulhassanak a világ felé, s önálló véleményt alkothassanak.

(Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)