Minden évforduló alkalmat ad az emlékezésre, találkozásokra. 1953-at írtunk, amikor az első diákok elfoglalták helyüket a Karvai Szakközépiskolában, amely a Duna partján található, festőien szép környezetben. A dunai töltés mellett található kastélyt 1890-ben Szarvassy Sándor vásárolta meg, melyet halála után 1942-ig fia, Szarvasy Imre birtokolt. Az államosított épületben magyar tannyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző nyílt. Az iskola jelenleg is ebben az épületben működik. Alapításának 70. évfordulójáról méltó, színvonalas ünnepségen emlékeztek az iskola egykori alkalmazottai és a meghívott vendégek.
A helyi kultúrházban megtartott jubileumi rendezvény a tanulók himnuszával, Gaudeamus igitur zenéjével és az iskola tanulóinak szlovák és magyar nyelvű szavalatával vette kezdetét.
A meghívott vendégeket Péntek Dorina és Kálazi Szűcs Enikő pedagógusok köszöntötték, köztük a lengyeli Apponyi Sándor (Tolna vármegye), a szombathelyi Herman Ottó (Vas vármegye) és a Pruskei Szakközépiskola (Ilavai járás) küldöttségét, Csenger Tibort, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnökét, a megye képviselőit a régióból, az Agrárkamara, a környékbeli alapiskolák igazgatóit, valamint további vendégeket.
Az iskola igazgatója, Varga Péter ünnepi beszédében elmondta: „70 év intézményünk életében azt jelenti, hogy iskolánk küszöbét több ezer diák lépte át. A diákok több nemzedéke, mára történelem, amely iskolánk krónikáját gyarapítja. Minden évforduló alkalmat ad az emlékezésre, találkozásokra. Az emlékeinkben megelevenednek a volt diákjaink és pedagógusaink, akik iskolánk hírnevét öregbítették. Azokra a tanárokra emlékezünk, akik a katedra mögött lelkiismeretesen, becsületesen és emberségesen teljesítették feladatukat a diákok nevelésében és oktatásában.
Emlékezünk és büszkék vagyunk diákjainkra, akik eredményeikkel és sikereikkel hozzájárultak iskolánk jó hírnevének a megőrzéséhez. Az elmúlt években értékes közös művet hoztunk létre.
Diákok több nemzedékét részesítettük színvonalas nevelésben, oktatásban. Felkészítettük őket az életre és a jövőbeli szakmájukra, munkájukra. Sok nappali, távutas és esti tagozatos diák iskolánkban szerezte első tapasztalatait, életbölcsességét és a képességét arra, hogy megbirkózzanak a sikertelenséggel, az élet nehézségeivel. Iskolánk célja megőrizni az eddig kiépített tanulmányi szakokat, mint az asztalos, kertész, kertészet-kertépítés, táj- és környezetvédelem, szőlész és gyümölcstermesztő.
Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a diákjainknak valamilyen többletet nyújthassunk.
Erről tanúskodnak a különböző aktivitások, projektek, amelyekbe iskolánk aktívan bekapcsolódik. Iskolánk jelenleg olyan projektek kidolgozásában vesz részt, amelyek segítségével megvalósulhatott az iskolaépület és környékének felújítása, az asztalosok és kertészek szaktermének a létrehozása és egy modern, többfunkciós mezőgazdasági gép beszerzése. Az Erasmus projektnek köszönhetően szakács diákjaik Olaszországban, Angliában, Erdélyben és Magyarországon vettek részt szakmai gyakorlatokon. Virágkötőink Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Angliában ismerkednek a szakmával. Asztalosaink pedig Erdélyben jártak. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy vidéki szakközépiskola lévén, amely szakmai tudást közvetít, egy konkurenciaképes intézmény vagyunk, amelyről az elért eredmények is tanúskodnak. Erőt merítünk és hitet a múlt szellemiségéből és eredményeiből, a jelen sikereiből, hogy fenntarthassuk a modern vidéki iskola létjogosultságát. Ezért tekintsük prioritásnak a minőségi oktatást a jövő nemzedékének érdekében.”
Az iskolafenntartó, Nyitra megye nevében a megye alelnöke, Csenger Tibor méltatta a karvai középiskola jelentőségét, sikereit és eredményeit. Köszöntőjét az Ismerős Arcok zenekar Nélküled c. dalának egyik sorával zárta: „Ha nem vigyázol ránk, olyanok leszünk mi is, nélküled.”
Karván is haladni kellett a korral, az iskolának új szakágakat kellett felvennie a megmaradáshoz. Az évek folyamán Mezőgazdasági Szaktanintézetből mára Kereskedelmi, Szolgáltatói és Vidékfejlesztési Szakközépiskolává váltak. Az agrárágazatok mellett foglalkoznak szakácsok és pincérek nevelésével. Ezt az iskola udvarán lévő, nemrég felújított présház segíti, ahol konyha és kóstolóterem is van. A présházat tovább bővítenék úgy, hogy jó példát tudjon mutatni a vidéki turizmus egyes elemeire. Az iskola 1953-as megalapítása óta erős szakirány volt a famegmunkálás.
Régen még ácsokat és bognárokat is képeztek, mára az asztalos szakma maradt erős. Közvetlenül az iskolához tartozik egy 3 hektáros terület, ahol kertészetet működtetnek. Ebben van egy 0,5 hektáros új gyümölcsös, 0,5 hektáros szőlészet és 10 árnyi üvegház, ahol dísznövényekkel, főleg egynyáriakkal foglalkoznak.
Az iskola úgy működik, mint üzem az üzemben, hiszen az oktatás során előállított kertészeti termékeket értékesítik.
Évente 15 ezer egynyári növényt és némi évelőt értékesítenek, palántákat nevelnek a környező üzleteknek, lakosságnak és önkormányzatoknak. A megtermelt gyümölcsöt fel is dolgozzák. A gyakorlati oktatás keretében almalét, szőlőlét, meggylét készítenek. Készítenek továbbá aszalványokat és lekvárokat.
Az elméleti és gyakorlati oktatáson kívül a tanulók tanulmányi kirándulásokon bővíthetik szakmai ismereteiket, amely alkotó gondolkodásra, önálló munkára ösztönzi őket. Emellett még számos alkalommal mutathatják meg szakmai rátermettségüket. Évi rendszerességgel ismétlődnek házi rendezvényeik. Advent közeledtével kerülnek megrendezésre a nyílt napok, melyek keretében az érdeklődők megtekinthetik az iskolát.
A kultúrműsor után az iskola igazgatója köszöntötte az intézmény három hatvanéves alkalmazottját, Nagy Magdolna, Ollé Katalin és Ollé István pedagógusokat nyugdíjba vonulásuk alkalmából.
Az iskola igazgatója zárszavában elmondta, az iskola 70 éves történelme azt bizonyítja, hogy az iskola vezetőiben és pedagógusaiban mindig volt erő arra, hogy legyőzve a nehézségeket, megteremtsék a legkorszerűbb ismeretátadás kereteit.
A mai eredmények az elkötelezett, hivatásszeretettől vezérelt tantestület és diákközösség tenni akarását bizonyítják.
Elődeik szorgalmas és mindig előremutató, kezdeményező példája ad hitet és erőt számukra, hogy a huszonegyedik század hetven éve legalább annyira legyen sikeres, mint az eltelt időszak volt. A 70 éves múlt a megmaradás, a tisztelet; a jelen, a munka, a tanítás; a jövő a tanítvány, a szakma.
A jubileumi rendezvény Beethoven Örömódájával ért véget.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
