November 11-én, az első világháborút lezáró béke 105. évfordulóján emlékeztek meg immár 18. alkalommal az ausztriai Németóváron, azaz Bad-Deutsch Altenburgban az 1956-os forradalom és szabadságharc elesett hőseinek jelképes emlékművénél.
Az esemény helyszíne az 1028-ban Szent István államalapító apostoli királyunk által emelt római, gótikus stílusban épített templom és az azt övező temető volt. Az 1956 utáni eseményeket követően Ausztriába és nyugatabbra kivándorolt, emigrált magyarok központi emlékhelye a németóvári dombtető temetőjében található emlékmű. Itt november 11-én, szombaton délután 3 órai kezdettel ökumenikus istentiszteletre került sor csaknem száz hívő jelenlétében.
Igét hirdetett, prédikált, szónokolt, imát és könyörgést mondott az elesett ismert és ismeretlen 1956-os hőseinkért a három történelmi egyház következő négy jelenlévő képviselője: Karvanszky Mónika, a felvidéki, bátorkeszi gyökerekkel rendelkező, több éve a Bécsben működő református közösség lelkésznője; Kiss Miklós nyugalmazott mosonmagyaróvári evangélikus esperesplébános és utódja, Farkas Ervin; valamint Schranko László bacsfa-szentantali plébános.
Emlékező beszédet Szemerédy Tibor mondott a bécsi magyarok és szervezeteik nevében és képviseletében. Felelevenítette tevékenységük, munkakörük, funkciójuk rövid feltüntetése mellett az 56-osok németóvári temetőben található jelképes sírján névvel feltüntetett elhunyt elődeinket. Így felsorolásra kerültek a következő személyiségek, disszidált nagyjaink, akik a következő sorrendben vannak felvésve a sírra „magyarok a magyarokért” felvezető címmel:
Valentiny Géza lelkipásztor, több éven át a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója; Juhász László (1933-2008), a Szabad Európa Rádió riportere, tudósító, szerkesztő; Szépfalusi István; Soós Mihály; András Imre; Oberhofer Fritz; Kovács Kálmán; Szentkereszty Georg; Hanák Tibor; Szépfalusi Márta; Smuk András.
Közülük Smuk András (1947-2023 februárja) hunyt el legutóbb, aki aktív, kitartó, kezdeményező szervezője volt az ausztriai magyarok klubja akcióinak. De rendszeresen látogatta a pozsonyi, környékbeli Csemadok- és egyéb kulturális rendezvényeket, sőt távolabbiakat is: így fáradtságot nem ismerve évről évre a nyitrai Szent László-emlékmiséket.
Az istentiszteletet, emlékező beszédet és a Galambos Lilla előadóművész közreműködésével is színpadra vitt felemelő műsort követően a koszorúzásokra került sor a temetőben az 56-osok jelképes sírjánál.
Felvidékről, a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete nevében Jégh Izabella és Foglszinger Attila hajtottak fejet és helyezték el az emlékezés virágait.
(Zilizi Kristóf)
