Néhány évvel ezelőtt a tornai várrom egyik bástyájában felfedeztem egy üreget, melyet a kiomlott kövek hoztak létre. Ebben írásokra bukkantam, melyek a szépen formált betűkből ítélve száznál is több évesek. Valószínűleg tintával örökíthették meg ezeket a simább felületű köveken.
Különösképpen az egyik felirat keltette fel a figyelmemet, amely egy évszámot és egy nevet tartalmaz: „1895 Kolyaba Pál”. Ezért hát kutatásba fogtam, hogy kiderítsem, ki is volt ez a Kolyaba Pál valójában. Valóban érdekes dolgokat tudtam meg róla…
Kolyaba Péter Pál 1865. június 24-én látta meg a napvilágot Kassa külvárosában. Római katolikusnak keresztelték. Apja, Kolyaba György a Zemplén vármegyéhez tartozó Bacskóról (Bačkov) származott, anyja született Miklus Anna volt.
Kolyaba Pált, mint császári és királyi számvivő őrmestert 1895 márciusában az igazságügyi miniszter ideiglenes minősítésben írnokká nevezte ki a Tornai Királyi Járásbírósághoz, amit a miniszter még ugyanazon év novemberében végleg megerősített; Magyarország tiszti cím- és névtárában segéd-telekkönyvvezetőként tüntették fel. Nejével, született Famennsieder Jankával és gyermekeivel tehát Tornán telepedett le, a korabeli írásos források is tornai lakosként említik.
Kolyaba nagy valószínűséggel a várromhoz tett első látogatása során írta a nevét a bástya külső falán keletkezett üregbe. A helyi közélet oszlopos tagja lett, amit a korabeli újságcikkek is bizonyítanak. 1898. február 12-én például részt vett a jótékony nőegylet által a vármegyeházán megrendezett hangversenyen, ahol nagy hatást kiváltva elénekelte az Erdei áhítatot, majd a férfikvartett tagjaként (közösen Ágh Gézával, Perjessy Jánossal és dr. Sztahovszkyval) előadta Káldy Gyula néhány kuruc dalát.
Az 1900. április 22-én megalakult Torna és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (Hangya) egyik alapítója volt, ráadásul beválasztották a tizenegy tagból álló igazgatóságba is. 1900 augusztusában a vezetéknevét Körtvélyesire változtatta, a névmagyarosítás ugyanis nem volt szokatlan a közalkalmazottak körében. Innen fogva a forrásokban Körtvélyesi Pálként szerepel.
Körtvélyesit a színjátszás is érdekelte, méghozzá olyannyira, hogy Tornán önkéntes színjátszó csoportot alapított. 1901. augusztus 15-én a Nagyboldogasszony-búcsú alkalmából, a jótékony nőegylet által a vármegyeház nagytermében megrendezett műkedvelői előadáson az ő rendezése alatt került színre Csepreghy Ferenc Sárga csikó című népszínműve, amelyben maga is szerepet vállalt; az öreg csikóst alakította. Körtvélyesi Pált a nézőközönség nagy ovációban részesítette, mivel képes volt összehozni a tornai lakosokat és a bevétel révén jelentős összeghez juttatni a nőegyletet.
A Magyarország tiszti cím- és névtárának 27. évfolyamában, mely 1908-ban jelent meg, Körtvélyesi Pál már a felsővízközi (Svidník) királyi járásbíróság telekkönyvvezetőjeként van feltüntetve, minden bizonnyal tehát áthelyezték Tornáról. 1915. március 4-én hunyt el Szolnokon, 51 éves korában szívhűdésben (hirtelen szívmegállásban).
Mily érdekes, hogy épp egy olyan személy örökítette meg 129 éve a nevét Torna várában, aki később aztán megváltoztatta azt. Ahogy mondani szokás, mindennek oka van, így a feliratnak is talán éppen az volt a célja, hogy mi 2024-ben megismerkedjünk szerzőjének életútjával.
Források:
– Magyar Hírlap
– Pesti Napló
– Felsőmagyarország
– Központi Értesítő
– Magyarország tiszti cím- és névtára
– FamilySearch.org
(Surovec Róbert)
