A Csemadok Nánai Alapszervezete az elmúlt évben indított el egy műsorfolyamot „Lélektől lélekig” címmel, amelyre főleg helyi születésű sikeres fiatalokat hívtak meg beszélgetésre.
Az idei évzáró taggyűlés kiegészítő programja volt szintén ezzel a címmel egy beszélgetés: s rendhagyó módon a helyi kisiskola diákjaival és pár serdülő ifjúval. Ritkán van ilyen alkalom, amikor nem színpadi szereplésre kérik a gyermekeket, hanem egy beszélgetésre, párbeszédre, kérdezz felelek formában, kicsit a lelkükbe, s gondolataikba „férkőzve”.
Felmerült, hogy a gyerek félénk, ha nincs előre megbeszélve, miről is kérdezik őt, vajon nem lesz-e stresszes, izgatott, s egy kis falusi iskola kisdiákja mer-e, tud-e nagy közönség előtt beszélni, nyilatkozni… Bíztunk benne, s nem csalódtunk!
A kellemes meglepetés nem maradt el. A falusi kisiskola 1–4. évfolyamos harmadik, negyedik osztályos tanulói eljöttek, s a főasztalnál ők voltak a félig telt kultúrház vendégei, beszélgetésre készen. S persze, hogy ne legyen túl száraz a beszélgetés, műsorral is készültek, azzal fűszerezték a nagyon kellemes, szórakoztató, tartalmas délutánt.
Az egyéni bemutatkozás után szó volt a szabadidő eltöltésről, a kisiskola hangulatáról, a barátságról, az iskola által szervezett programokról, az erdei iskoláról, kirándulásokról és az egyéni élményekről.
A kedvteléseik között főleg a foci, a séták, a barátkozások szerepeltek, s meglepő módon a tévénézést senki nem emlegette. Viszont a kütyü- és a telefonhasználatot az anyukák súgták meg, hogy bizony azzal foglalkoznak már ebben a korban is. (Bizony ez rajtuk, és rajtunk is múlik).
A három kamasz diák, akik már a 8–9.évfolyamot végzik (az első éveiket ők is a helyi összevont kisiskolában töltötték), ugyancsak a szabadidős programjaikról vallott, barátságról, kedvtelésről, s a pályaválasztás is téma volt. Arra a kérdésre, hogy a kamaszkor küszöbén miért fontos nekik, hogy vasárnaponként templomba járjanak, és sokan közülük még ministrálnak is – válaszuk tömör volt: mert kiskoruktól járnak templomba, és jó Isten közelében lenni.
A előadott műsorukban igen szép verselőadások szerepeltek (van köztük országos szavalóversenyen részt vevő kisdiák is), a lányok népdalokat énekeltek, a fiúk katonadalokat, Khéli Emma pedig egy szép Reményik Sándor-verset adott elő. A jövő kis zenésze, Raveendra Nathan Pillai Armin negyedikes tanuló gitárszólója is meglepett mindenkit.
Vendégek voltak: Danczi József járási titkár, Fóthy Zoltán esperesplébános, és Juhász László alpolgármester.
Ez a program is meggyőzött bennünket arról, hogy időt és figyelmet kell szentelni gyermekeinknek. Őszinteségük, igazságérzetük ebben a korban még példaértékű, s ha beszélgetünk velük, érdeklődünk lelki életük iránt, az később kamatostul megtérül. Lehet ez lelkileg többet ad nekik, mint ha sokféle elfoglaltsággal és egy rohanó életstílussal terheljük meg őket, abban a korban, amikor még igazán gyereknek kell lenniük. Beszélgetni pedig nagyon szeretnek, főleg ha érzik, kíváncsiak vagyunk rájuk.
(DE/Felvidék.ma)
