Nagy István magyar agrárminiszter (Fotó: MTI/Vajda János)

Termesztett növénykultúráink genetikai diverzitásának megőrzése elemi érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Ide tartoznak a Kárpát-medencében régóta előforduló gyümölcstájfajták, melyek alkalmazkodóbbak és ellenállóbbak a klíma- és ökológiai változásokkal szemben. Ezen tájfajták genetikai sokféleségének megőrzésére hívja fel a figyelmet ezentúl a magyar gyümölcstájfajták napja, melyet hétfőtől – az Agrárminisztérium és az MCC Klímapolitikai Intézet közös kezdeményezésére – minden év március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartanak – közölte hétfőn közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A hazai növénytermesztés és kertészeti kultúra nagy múltra tekint vissza a Kárpát-medencében. Elismert tájfajtának azokat a jellegzetes fajtákat nevezzük, amelyek az egyes tájakon a folyamatos termesztés során az adott vidék éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodva, a természetes és mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki. Jelenleg 81 államilag elismert gyümölcstájfajtát tartanak számon.

Ezek nagy része mára kiszorult a termesztésből, azonban a Kárpát-medence területén mind a mai napig megtalálhatók. Ezen gyümölcstájfajták gyűjtése és génbanki megőrzése évtizedek óta tart Magyarországon. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központon kívül számos génbanki és magángyűjtemény alakult ki ennek eredményeként – ismertette a miniszter.

A Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcstájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás 2011-ben indult, amely koordinálását 2013 óta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ végzi. A megállapodás részeként az őshonos Kárpát-medencei gyümölcstájfajtákból bemutatókertként is funkcionáló gyümölcsösök létesültek.

Céljuk a fajták újrahonosítása és hasznosítása mellett a genetikai sokféleség megőrzése és a hagyományos gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó tudás továbbörökítése. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klímaváltozásból, az ökológiai és erőforrásválságból következő helyi szintű problémák megoldására.

2024 márciusáig a gyümölcsész megállapodás részeként összesen 329 kert jött létre és 13 728 gyümölcsfaoltványt ültettek el. A megállapodáshoz csatlakozó kerttulajdonosok számára az NBGK évente két alkalommal szakmai rendezvényt szervez tudásuk bővítése érdekében. A kerteknek edukatív szerepük is van, hiszen a vidéken élő fiatalok megismerkedhetnek az alkalmazkodó gyümölcstermesztés és tájbarát gazdálkodás lehetőségeivel. 2022 óta az NBGK és az Agrárminisztérium minden évben kihirdeti az „év tájfajtáját”.

A kampány a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára, a mezőgazdaságban használt növény- és állatfajok sokszínűségének fenntartására hívja fel a figyelmet. A gyümölcstájfajták állami elismerése 2012 óta egyszerűsített eljárással intézhető annak érdekében, hogy elősegítse a régi fajták termesztését, kereskedelmét – derül ki az agrárminiszter közleményéből.

(MTI/Felvidék.ma)