Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap a Sándor-palota előtt megtartott, ünnepélyes beiktatásán mondott beszédében.

Az államfő felidézte: „nem terveztem ezzel a szolgálattal, nem készültem erre a feladatra”, de ha a sors váratlan helyzetek elé állít és szolgálatra hív, az elől nem szabad kitérni.  „Esküm szentesíti hazámhoz fűződő hűségemet és elkötelezettségemet” – fogalmazott, hozzátéve: a jogállamiság garanciáját nyújtó alaptörvény érvényesülése mellett mindig is kiállt.

Sulyok Tamás kiemelte: elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni, az elődei által „kikövezett” úton a jó példákat követni fogja, de igyekszik hozzátenni a maga „utcaköveit”.

Az én támaszom, egész életem iránytűje a jog, ehhez mérten és híven kívánok dolgozni – közölte az államfő.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Mellette Kun Szabó István vezérőrnagy, az államfő főhadsegédje (j2) (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Sulyok Tamás államfő a beiktatása alkalmából tartott ünnepi beszédében vasárnap egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az alaptörvényben meghatározott jogkörben a jogállamot kívánja képviselni, és azt is kiemelte, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.

A köztársasági elnök megjegyezte, személyiségéből adódóan képtelen hajlékony értelmezési keretű vagy érdekalapon változó jelentésű fogalmi kerettel operálni, a jogállam fogalmát annak eredeti jelentése szerint csak úgy használja, hogy az állam működésének egésze a jognak van alávetve.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Mellette Kun Szabó István vezérõrnagy, az államfő főhadsegédje (Fot: MTI/Koszticsák Szilárd)

„Feladatom és szolgálatom mostantól más, mint amit eddig végeztem, de az alapértékek ugyanazok, mint amikhez eddig is hűen, határozottan tartottam magam. Köztársasági elnökként is az alaptörvény munkám sarokpontja, kerete és mércéje” – fogalmazott Sulyok Tamás, hozzátéve: az alaptörvény pontosan fogalmaz, a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Ez az egység az, amit nem lehet és nem is enged megbontani és ez a működési forma az, amelynek keretei között értelmezi a szolgálatát és melynek határait következetesen fogja őrizni és nem engedi átlépni

– rögzítette.

A közbizalomnak a 21. századi Magyarország kötőanyagának kell lennie, demokratikus államberendezkedésünk enélkül nem képzelhető el – jelentette ki, hozzátéve: bizalom nélkül nincs működőképes állam, gazdaság és jogrendszer sem.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Mellette Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (j2). (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az államfő hangsúlyozta: a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesedése akkor lehetséges, ha a polgárok és az állam célja közös. Nem lehet szembemenni az emberek akaratával, az államnak szolgálnia kell a polgárait – jegyezte meg.

Az állam sem működik ugyanakkor hibátlanul, ezeket a hibákat hivatott kiküszöbölni a jogorvoslati rendszer, az Alkotmánybíróság és a bíróságok munkája – mondta. Sulyok Tamás a jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlott, rámutatva: „Magyarország jövője, családjaink békéje és országunk stabilitása rajtunk áll”.

Kijelentette, köztársasági elnökként azért fog dolgozni, hogy a magyarok büszkék lehessenek majd történelmük most következő fejezeteire is.

Hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része, tudatos elhatározással vált azzá – mondta ünnepi beszédében.

Történelmi zászlók Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kiemelte: európaiságunk Szent István döntése, amelyet nemzedékek sora erősít meg folyamatosan mind a mai napig. A magyar ezért egyben európai, és nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is, de nem olvad bele, hanem összeforr vele, és ez a kettő nem ugyanazt jelenti – mondta.

„Mi, magyarként forrtunk össze Európa sorsával, sajátságunkkal gazdagítva azt, és mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük” – fogalmazott. Rámutatott: feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nemcsak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén, a közösség minden egyes tagján. Hogy Európa tagadás lesz vagy ígéret, múlt vagy jövő, azt 27 állam polgárai döntik el – mondta, hozzátéve: ennek a döntésnek csak egyhuszonhetedéért tudunk mi, magyarok, felelősséget vállalni. Ezért is kiemelten fontos, hogy ebben a bizonytalanságban legalább mi, magyarok, álljunk biztos lábakon – jelentette ki a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Jobbra Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (MTI/Koszticsák Szilárd)

Nemzeti hitvallásunk kijelöli az utat a más népekkel való kapcsolattartásban, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével – hangsúlyozta.

A köztársasági elnök kiemelte: a nemzetközi kapcsolatoknál a nyitottságban és a külhoni magyarokkal vállalt szoros kapcsolattartásban elődje kiváló példával járt előtte, melyet követni érdemesnek tart, erről az útról nem kíván letérni.

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legfontosabb eredménye, hogy ma Magyarország köztársasági elnöke nemcsak lelki értelemben, hanem közjogi értelemben is felelős határon innen és túli honfitársaiért, aminek határozottan eleget is kíván tenni

– hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy különös aggodalommal szemléli a háború sújtotta ukrán államban élő kárpátaljai magyarok életét.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Mellette Kun Szabó István vezérőrnagy, az államfő főhadsegédje (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hozzátette, megbecsüléssel tekint a magyarországi nemzetiségekre, az ország történelmének és jelenének szerves és értéktöbbletet adó részére, nemzeti és kulturális önazonosságuk szabad megélésének támogatását pedig magától értetődőnek tartja. Kiemelten fontosnak nevezte továbbá a szomszédos országokkal, Magyarország regionális partnereivel a jó kapcsolatokat és a szoros együttműködést a visegrádi országokkal.

(MTI/Felvidék.ma)