A Nyitra és a Zsitva folyók által közrefogott községben a Sziget Polgári Társulás célja, hogy felelevenítse, megőrizze és továbbadja ezeket a szép hagyományokat, de egyúttal egy mindenki számára fontos közösségi esemény is legyen.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, amelyhez számos népszokás és hagyomány kötődik. A népi hagyományok közül legismertebb a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pillike, melyet a Horváth-tó partján járt a falu fiatalsága – táncolva, köszöntve a természet újjászületését. E böjti körtáncot régebben Ímelyen, Naszvadon, Hetényben és Madaron is járták. Többnyire a katolikus lakosságú falvak népszokása volt, de Martos kivételt képezett. Végül náluk maradt meg hosszabb ideig, egészen máig.
Tavaszvárás. Manapság nem is gondolnánk, hogy ennek a pozitív hangzású szónak régen nagyon is komoly jelentése volt: méghozzá nem más, mint az életben maradás. Az étel- és vitamintartalékaikat felélő emberek sokkal nagyobb mértékben várták a természet újraéledését, mint manapság. Ez később párosult a húsvétvárással, ami számos hagyomány kialakulásához vezetett.
A Csemadok, a Sziget Polgári Társulás, a nyugdíjasok és a Vöröskereszt helyi szervezetei március 23-án „Nyuszi ül a fűben” címmel családi húsvétváró délutánt szerveztek a Zsittnyan István Kultúrházban és a mellette lévő parkban, amelyen részt vett a falu apraja-nagyja.
Elsőként a 2004-ben alakult Glamour zenekar tagjai, a Fucsek házaspár: Fucsek László és Fucsek Kiss Veronika szórakoztatták a jelenlévőket. Kisfiuk születése inspirálta az ötletet, hogy gyerekeknek is elkezdjenek zenélni. Céljuk, hogy interaktív zenés műsorukba bevonják a gyerekeket és a szülőket is, hogy a gyerekek velük együtt táncoljanak, vonatozzanak, zenéljenek és énekeljenek hangszerkísérettel és közben sokféle zenei stílussal ismerkedjenek meg. A közös éneklés és a játékok az előadás részévé teszik a gyermekeket. A repertoár egy részét az aktuális évszakhoz tartozó dalok alkotják, így bármilyen időszakban helytálló: legyen az Mikulás és karácsonyváró, farsang, tavasz és húsvétváró, szüret és tökfesztivál, gyereknap, születésnap vagy akár egészségnap. Már számos saját szerzeményük született, melyeknek a zenéjét és a szövegét a zenekar írta. További saját dalokon és versek megzenésítésén dolgoznak.
A fergeteges előadás után kifújt tojások, festékek, olló, papír, ragasztó, vatta és más kellékek jártak kézről kézre, miközben szebbnél szebb alkotások születtek a kézműveseknek köszönhetően.
A terem egyik sarkában a kosárfonás rejtelmeivel is megismerkedhettek a gyerekek, Garlík László kosárfonó segítségével, aki gátőrként dolgozott, kosarat fonni egy évtizede tanult meg. Családtörténete viszont kalandos: ő maga Csehországban született, deportált szülők gyermekeként. Édesanyja magyarországi származású szlovák volt: mivel ismerte a nyelvet, összefogott más kitelepített családokkal, s együtt petíciót nyújtottak be Prágába a hazatelepítésre. „Az én édesanyám kezdeményezésére engedték meg a hazatelepítéseket!” – meséli büszkén. Feleségével azóta is Martoson él: két gyermekük és öt szépséges unokájuk van.
Portékáját vásárokon árusítja, de a helyiek is előszeretettel vásárolnak tőle. Tyúkkosarakat, piknikkosarakat, különféle gyümölcs- és zöldségkosarakat, fáskosarakat, mózeskosarakat fon. A kosárfonás rejtelmeivel is megismerkedhettek a gyerekek.
A kultúrház mellett került sor a nyuszisimogatásra, hiszen a húsvét szimbóluma a nyúl. Hogyan lett a nyuszi húsvéti jelkép? A történet eleje a legősibb időkre nyúlik vissza. De a mai szokások is századokkal ezelőtt alakultak ki, mégpedig német területeken. Innen terjedtek el aztán Európában, majd szerte az egész világon. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadására emlékezünk ekkor. A vallásos szövegekben azonban nem található semmilyen utalás nyulakra vagy színes tojásokra. A húsvéti nyuszi eredetét tehát másutt kell keresnünk. Hiteles forrás nemigen van, legenda viszont többféle is akad. Az mindenesetre bizonyos, hogy a nyúl és a tojás ősidők óta a termékenység jelképe, és már a régi vallásokban is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak mindkettőnek az emberek, így az elmúlt évszázadokban a húsvéti nyuszi az egyik legkeresettebb vallási szimbólummá vált.
Egy egész birkanyáj, csibék, nyulak és különböző alkotások kerültek ki az apró szorgos kezek alól. Fiúk és lányok, kicsik és nagyok, anyukák és apukák együtt és egymást segítve élték át az alkotás örömét. A lelkesedés mellett közvetlenül megtapasztalható volt a testvéri szeretet, amikor a nagyobbak segítették a kisebbeket, hogy mindenkinek jusson az apró jutalmakból.
Húsvétkor a tojásfestés is hagyomány. A tojás az élet újjászületésnek, termékenységének a legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A díszítéshez bármilyen tojás felhasználható. Manapság a legtöbb ember számára a húsvéti tojás csupán szép dekoráció és kedves ajándék az érkező locsolók számára. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek. A leggyakoribb technikák az írott tojás, a karcolt tojás és a berzselt tojás, azaz a levélrátétesen díszített tojás. Viszont sok helyen a mai napig igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat.
Amíg megpihentek a kezek, pár frissítő falat, palacsinta, lángos, pogácsa, üdítők és néhány korty tea után egészen estig folyt a munkálkodás, amihez még a szülők is kedvet kaptak.
„Ebben az évben is egy nagyon szuper és csodálatos közösségépítő rendezvényt sikerült megvalósítanunk. A természet tavaszi megújhodása szívünket bizakodással és reménnyel tölti el, a feltámadás ígérete pedig lelkünket melengeti. Ránk ruház egy fontos feladatot, ez pedig a mások iránt tanúsított odafigyelés és szolgálat. A feltámadás örömhírének együtt kell örülnünk. Sokan sokfélét gondolunk hagyományainkról, a zene, a szó, a muzsika, az ének, a meséink, a tojásfestés és a mindennapjainkat átszövő tetteink is a hagyományainkról és a szokásainkról szólnak. Minden nap, ha odafigyelünk, megéljük a csodát, a hagyományokból szőtt életünk csodáját. Kultúránk megmutatja, hogy kik voltunk és kik vagyunk, ez identitásunk öntőformája.
A Sziget Polgári Társulás szervezetének tagjai visszanyúlnak a múltba és ugyanakkor megszépítik a jövőt és építik az itteni közösséget. Adjuk tovább hagyományainkat gyermekeinknek, hiszen elengedhetetlen, hogy akárhol élnek is majd a világban, ne feledjék el, hogy ezek a mi hagyományaink, magyar néphagyományok. Fontos, hogy ezt ők is éltessék majd mindenhol, bármerre is járnak” – mondta a rendezvény egyik szervezője, Erdélyi Zoltán, a Sziget Polgári Társulás elnöke.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
