Ebben az évben ünnepeljük Árpád-házi Szent Kinga születésének 800., valamint Anjou Szent Hedvig születésének 650. évfordulóját. Ebből az alkalomból március 23-án került sor a Szent Kinga-zarándoklatra a Dunán, amikor Esztergomból, születésének városából, hajóval vitték az Árpád-házi királylány csontereklyéjét a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főtemplomba.
Ez a nap a magyar–lengyel barátság napjaként van számon tartva a jeles napok között. A történelem folyamán sok közös esemény fűzte össze a magyar és a lengyel nemzetet. Köztük nagy jelentőséggel bír annak emléke, amikor az Árpád-házi királylány, Kinga és az Anjou-házból származó Hedvig magyar királyi hercegnő lengyel királynőkké váltak, így ma a két nemzet közös szentekként emlékezik rájuk.
Életszentségeik évszázadok fényében is hirdetik értékrendjüket, melynek üzenete a mai kor emberének is szól: jövőnk forrását csak a keresztény szeretet és a Közép-Európában élő emberek és nemzetek szolidaritása válthatja valóra.
Szent Kinga ereklyéjét az esztergomi Nagyboldogasszony-bazilika kincstárából hozta el Török Csaba esztergomi plébános atya, és zarándokáldás kíséretében adta át Csorba Gábor diakónusnak az esztergomi hajóállomáson, aki elhelyezte az Esztergom nevű sétahajó fedélzetén és az út folyamán az imaórát vezette.
Lengyel és magyar – köztük a Felvidékről érkezett zarándokok – kísérték az ereklyét. Jelen volt dr. Piotr Stefaniak lengyel történész, aki ismertette Szent Kinga életszentségét, majd Szent Hedvig életét Ewa Jadach idézte fel, aki a Krakkói Szent Hedvig Kongregáció munkatársa. Elkísérték őt a Szent Hedvig Leányai szerzetes nővérek is. A tolmács Joanna Urbanska volt.
A hajóút végén a zarándokok lerótták kegyeletüket Szent Kinga ereklyéje előtt, majd a budapesti hajóállomáson lengyel és magyar hívők csatlakoztak a zarándokokhoz. A Vigadó térről indult a körmenet a Belvárosi főplébánia-templomba.
Csorba Gábor, a főplébánia-templom diakónusa a több mint százfős – magyar és lengyel egyházi énekeket éneklő – menet élén, lengyel népviseletbe öltözött fiatalok és lengyel cserkészek kíséretében haladt, kezében az ereklyével, majd a templom közelében megállt és a zarándokok felé fordulva áldást adott az ereklyével, kérve Szent Kinga közbenjárását Lengyelországért és Magyarországért.
A templomban Osztie Zoltán plébános várta a zarándokokat. Csorba Gábor diakónus az ereklyét a főoltárra helyezte, mely mellé Zoltán atya Szent Hedvig ereklyéjét tette, amelyet a gótikus kápolnában lévő Jézus Szíve-mellékoltárról vitt át az ünnepi misére. Szent Hedvig csontereklyéjét Paweł Baran, a krakkói Wawel-plébánia plébánosa ajánlotta fel a Budapest-belvárosi templomnak.
Az ünnepségsorozat kezdetén, március 21-én Erdő Péter bíboros fogadta a budavári Prímási palotában a kettős jubileumra érkezett Marek Jędraszewski krakkói érseket, Artur Ważny tarnówi segédpüspököt, Paweł Barant, a krakkói Wawel-plébánia plébánosát, František Trstenský szepességi püspököt (Szlovákia) és Kęstutis Smilgevičiust, a litván püspöki konferencia főtitkárát.
A lengyel–magyar barátság jubileumi rendezvénysorozata a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban fejeződött be a magyar szent királynők ereklyéi jelenlétében.
A kettős jubileum alkalmából magyar, lengyel, szlovák, litván vendégek érkeztek a főplébánia-templomba, akik a szentmise előtt szólaltak fel, köztük a szlovákiai város Podolin (Podolínec, Eperjesi kerület) polgármestere, Michal Marhefka is. A lengyelországi tatárdúlás idején Kinga és férje, Boleszláv Podolinba menekültek. A várost, a Kinga hercegnő által betelepített németek alapították a tatárok által elpusztított egykori határőrposzt helyén. A város ma is őrzi Szent Kinga emlékét.
Az Ószandecről érkezett zarándokok képviselője köszöntötte a híveket, majd átadta a wrocławi egyetemi templom közösségének ajándékát, egy nagyméretű, kétnyelvű posztert, amelyen magyarul az Árpád-házi Szent Kinga könyörögj érettünk! felirat olvasható.
A szentmise elején Marek Jędraszewski krakkói érsek ezekkel a szavakkal ajánlotta Erdő Péter bíborosnak Szent Hedvig ereklyéjét: „640 évvel ezelőtt Buda adta Krakkónak Szent Hedviget és nagy megtiszteltetés számomra, hogy most bíboros atya kezébe helyezhetem a szent ereklyéjét. Azt kívánom – s ezért fogok imádkozni –, hogy ereklyéje közvetítésével Szent Hedvig gondoskodó szeretete és bölcsessége épp olyan nagy példa legyen az itteni hívek számára, amint Lengyelországban volt tizenöt esztendőn át tartó uralkodása idején. Isten áldja bíboros atyát és mindazokat, akik majd Szent Hedvig ereklyéje előtt fognak imádkozni!”
Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszönetet mondott a krakkói érseknek a nemes ajándékért és e szavakat mondta: „Mi most egyszerre tisztelhetjük ennél az oltárnál Szent Hedvig és Szent Kinga ereklyéjét, hiszen van egy ereklyénk Kingától az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban, amely ma délután hajóval érkezett ide. Összetalálkozik a két szent ereklyéje és összetalálkozunk mi is, lengyelek, magyarok, szlovákok, litvánok itt, az oltár körül, ugyanabban a katolikus hitben. Adja Isten, hogy ez a hit továbbra is erőforrás és összekötő kapocs legyen a számunkra” – hangsúlyozta a bíboros atya.
A bíboros atya külön köszönetet mondott Marek Jędraszewski krakkói érseknek, amiért elindította Esterházy János boldoggá avatási eljárását, amelyben a magyar katolikus egyház is segítséget nyújt a tanúkihallgatásokkal és a rendelkezésükre álló bizonyítékok megküldésével. „Érsek úr, hálásan köszönöm!” – mondta Erdő Péter bíboros.
A szentmise evangéliuma Jézus tanítása volt az őt követők küldetéséről, a só és a világosság példázata alapján, Szent Máté könyve szerint. Erdő Péter bíboros homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.
A szentmise után a templom melletti Rózsák kertjében a magyar és a lengyel egyházi és világi méltóságok megkoszorúzták Szent Kinga és Szent Hedvig szobrát.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
