A Csemadok Perbetei Alapszervezete tizenkettedik alkalommal rendezett népművészeti fesztivált a Pándy Lajos Művelődési Házban.
Tárnok Katalin, a helyi Csemadok elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „Több, mint egy évtizedes rendezvényünket minden alkalommal a zene hatja át, mégpedig a népzene. A magyar kultúrában elválaszthatatlanul kapcsolódik össze a népmese, a népdal, a népi gyermekjátékok, a néptánc, de még a mondókák is, hiszen a ritmus sokszor magával hozza a dallamot is. Ezáltal észrevétlenül, már a kisgyermekkor kezdetétől olvad bele életünkbe a magyar népzene szeretete.
Az alapszervezet legfőbb céljainak egyike a hagyományok felkutatása, megőrzése, továbbadása és megszerettetése az ifjabb generációkkal. Nagy és nemes feladat ez, hiszen azzal, hogy gyermekeink megismerik és megszeretik népdalainkat, népmeséinket, a népi játékokat és táncokat, bízhatunk abban, hogy hagyományaink, dallamaink élni fognak, akár újabb századokon át.
Ennek jegyében indítottuk útjára a népművészeti fesztivált. Valljuk, hogy a csoportok találkozása, az új koreográfiák bemutatásának lehetősége, szakmai és baráti beszélgetések nem csupán az együttesek, csoportok szakmai fejlődését, hanem az emberi kapcsolatok, és rajtuk keresztül közösségünk megerősödését is szolgálják. Célunk elérésében nagy szerepet játszik, hogy a Csemadok Perbetei Alapszervezete és a helyi oktatási intézmények közötti együttműködés töretlen. Óvodáinkban és iskolánkban is nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre. A XII. Népművészeti Fesztivál legyen a népzene, a népdal és a néptánc ünnepe, ahogy Kodály Zoltán is írta: „Nem az a lényeg, hogy drága mesterektől drága hangszerek kezelését tanuljuk. Ebből a zene gyakran egészen kimarad. Hanem az, hogy a magunk erős vagy gyenge, szép vagy csúnya hangján hangszer nélkül megtanuljunk egy-egy dallamot, megérezzük annak lelki tartalmát, amint anyagtól, hangszertől függetlenül száll belénk és belőlünk másokba. Csak akkor tudunk majd hangszert is úgy megszólaltatni, hogy valóban zene szóljon rajta, ne puszta hangok. Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát.“
A fesztivál programjában elsőként a perbetei Zahorcsek Zoé mesemondó lépett fel, aki a XIV. Ipoly Arnold Magyar Népmesemondó Verseny regionális elődöntőjén arany sávos minősítést kapott. A szentpéteri Gyöngyösbokréta néptánccsoport bodrogközi koreográfiával lépett színpadra. A csoport Sebő Ferenc gondolatai alapján működik 2015 óta: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”
A naszvadi Pettyem Néptánccsoport 2008 óta szerves része a felvidéki néptáncmozgalomnak. Gyermek és felnőtt csoportja is van. A Pettyem elnevezést, mely Naszvad község egyik utcájának régi nevét jelzi, a tánccsoport 2009-ben vette fel. Szatmári énekeket, verbunkot, lassú és friss csárdást adtak elő.
A Napraforgó Néptáncegyüttes a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik 2002 óta Jakab Katalin és Szabó Edit vezetésével. Tagjai alsó és felső tagozatos alapiskolások, középiskolások és lelkes, a néptánc és a népzene iránt elkötelezett felnőttek, akik 2015-ben csatlakoztak a csoporthoz. A gyermekcsoport dunántúli táncokat adott elő.
Tardoskedden a hetvenes években már működött citerazenekar a Csemadok keretein belül. Népszerűek voltak, sikeresen képviselték falujukat különböző kulturális rendezvényeken a község határaink túl is. Több éven keresztül játszottak együtt, de sajnos a csoport fokozatosan leépült (elöregedés, elhalálozás miatt), majd végleg megszűnt. Változás 1999 őszén történt. Pár év után kialakult egy 10-12 fős citerazenekar. Népzenei táborokba is sikerült eljutniuk, ahol gyarapították tudásukat. Sok szép együtt töltött év és fellépés után a csoport kettévált: Zengő 4-es és Tardoskeddi Citerásokként működnek tovább, akik Perbetén gömöri népdalokat adtak elő.
A perbetei Napraforgó Néptáncegyüttes felnőtt csoportja az elmúlt években a Kárpát-medence több tájegységének táncait, gyermekjátékait mutatta be.
Bemutatkozott a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiválon Deákiban és Zselízen, a Szent István Napokon Bécsben, a tánc világnapja alkalmából rendezett fesztiválon Naszvadon, az Ekhósszekér Fesztiválon Őrsújfalun, a kolozsnémai Járási- Dal és Táncünnepélyen, a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Komáromban. Ez alkalommal szatmári táncokat mutattak be.
A csókakői (HU) Barkócaberkenye néptánccsoport gyermekek és felnőttek alkotta csoportja is bemutatkozott a fesztiválon. Az előbbiek rábaközi, a felnőttek domaházi és sárközi táncokat mutattak be. A búcsi Kerekfüzes Táncműhely gömöri táncokkal szórakoztatta a közönséget. A Bellő Néptáncegyüttes az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda mellett működik. Céljuk a Kárpát-medence magyar néphagyományának átörökítése a következő nemzedékek számára. A csoport minden évben új koreográfiákkal jelentkezik. Ezúttal felcsíki táncokat mutatta be.
A néptáncegyüttesek bemutatója után a fesztivál táncházzal ért véget, amelyen a talpalávalót a párkányi Varjos együttes biztosította.
„Hagyományaink tisztelete és őrzése hidat jelent a múltunk és jelenünk között. Mint minden nép, mi magyarok is magunkkal hordozzuk elődeink több ezer éves bölcsességét, írástudását és tapasztalatait. Tradícióink tiszteletének alapkövei népszokásaink, melyek hatással voltak népdalainkra, néptáncunkra, a mindennapi öltözetre, valamint a viselkedési formákra. A fesztiválok, mint jelenségek a hagyományőrzők életében is jelen vannak, és évről évre összegyűlünk, hogy együtt élhessük meg hagyományaikat. Fesztiválunk évről évre pályázati támogatásokból valósul meg. Idén a Csoóri Sándor Alapítványnál sikeres pályázatot kamatoztattuk” – mondta Tárnok Katalin, a Csemadok helyi szervezetének elnöke.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
