Fotó: Iski Ibolya, Reformata.sk

A lelkész és politikus a közösségért végzett tevékenysége a munkájának a része, vagy az szorosan összefonódik az önkéntességgel is? –többek között ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni a felvidéki Szeretethíd megnyitóján május 24-én Pozbán a két fővédnök Csenger Tibor Nyitra megye alelnöke és Révész Tibor esperes, zselízi lelkipásztor.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja és a Pozbai Református Egyházközség közös szervezésében valósult meg a Szeretethíd felvidéki megnyitója, amelyen a fő hangsúly közösségért vállalt önkéntességen és az áldozatvállaláson volt.

Idén a világi fővédnökséget Csenger Tibor Nyitra megye alelnöke, a zselízi gyülekezet másodgondnoka, az egyházit pedig Révész Tibor, a Barsi Református Egyházmegye esperese vállalta el.

A pozbai református templomban Dukon András helyi lelkipásztor rajtuk kívül köszöntötte még a Diakóniai Központ munkatársait: Básti Pétert, Bachorec Beátát és Zachorcsek Klaudiát, valamint Kiss Pált, egyházunk főgondnokhelyettesét és Ivanič Katalin polgármestert.

Révész Tibor esperes gondolatébresztő szavai után Básti Péter, a Diakóniai Központ munkatársa tolmácsolta Haris Szilárdnak, a Diakóniai Központ igazgatójának a levelét, aki más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az eseményen. Az igazgató levelében emlékeztetett arra, hogy a Szeretethíd Református Önkéntes Napok ötlete a Magyar Református Szeretetszolgálattól származik, melynek alapgondolata a janosi ige: “Ne szóval szeressünk, hanem cselekedettel és valóságosan.” (1János 3,18)

Idén 49 felvidéki településen 1810 önkéntes jelentkezett be a Szeretethíd programjába, amely még mindig nem érte el, csak próbálja megközelíteni a járvány előtti időszak számait.

Haris Szilárd igazgató levelének tolmácsolása után Básti Péter a Diakóniai Központ munkatársa beszélgetett az idei Szeretethíd két fővédnökével Csenger Tiborral és Révész Tiborral az önkéntességről és áldozatvállalásról. A pódiumbeszélgetés során sok minden elhangzott a közösségért való szolgálatról, az önkéntességről, illetve arról is, hogy a politikus és a lelkész is nehezen tudja meghúzni a határokat, mikor végzi a munkáját annak töltetéből adódóan és mikor tesz önkéntesen a közösség érdekében, hiszen minkettő szorosan kötődik egymáshoz.

A teljes beszámoló az eseményről az alábbi linken érhető el:

http://www.reformata.sk/mutat/8497/

(Iski Ibolya, Reformata.sk/Felvidék.ma)