A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Alapiskolában a fenntarthatatlan fogyasztásról tartottak előadást, majd egy ezzel kapcsolatos kvíz részesei lehettek a diákok.
Ezt követte a zsibvásár, melynek kiemelt célja volt, hogy a tanulók egymásnak eladják a számukra már feleslegessé vált, de még jó állapotban lévő ruháikat és használati tárgyaikat, ezzel is csökkentve a pazarlást.
A Márai részese a 4 for future Erasmus+ Jövő időbe lépünk! programnak.
Ez egy két éve tartó ökoprojekt, melyhez Felvidék, Erdély, Délvidék és Magyarország egy-egy iskolája csatlakozott. Keretein belül ökotáborokban, ökoversenyeken vehetnek részt a tanulók. Ennek célja az innováció és a fenntarthatóság előmozdítása nem csak az oktatásban, de a mindennapi életben is.
A Márais diákok (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Az iskola koordinátorai Vistan Katalin biológia-kémia, Major Fazekas Anikó biológia-kémia és Lázár Csilla matematika-földrajz szakos tanárnők. Az iskolában tematikus napok keretein belül ismertetik a jelenlegi helyzetet a globális felmelegedésről, a környezettudatosságról. Ezeknek a megvalósításában aktívan segítenek a téma iránt érdeklődő tanítványaik is.
A program célja, hogy minél több diákot bevonjanak, hiszen csak közösen, együtt képesek változásokat elérni.
A két éve tartó ökoprojekten belül ez volt a negyedik, egyben az utolsó témanap.
Az előadás után következett az ökokvíz (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Az előadást a gimnázium I.BG osztályának diákjai, Maár Eszter és Gajdoš Vilmos tartották, amiből a jelenlévő gimnazisták és az alapiskola kilencedikes tanulói megtudhatták:
– A fenntarthatatlan fogyasztás alapja a több mindig jobb elv. A gazdaságban mindenki minél nagyobb profitot akar termelni, és senki nem veszi figyelembe azt, hogy a természeti erőforrások – amikből a termékek készülnek – véges mennyiségben állnak a rendelkezésünkre.
– Fenntarthatóan akkor élünk, ha csak annyit veszünk el a természetből, amennyit vissza is tudunk adni. Emelltt úgy próbáljuk meg kielégíteni jelen szükségleteinket, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékét.
– Az ökológiai lábnyom azt jelzi, hogy mekkora földterületre van szüksége egy adott csoportnak az erőforrás-felhasználás fenntartásához és az általuk termelt hulladék kezelésére.
Jelenleg a Föld teljes lakosságának ökológiai lábnyoma háromszor akkora, mint a Föld összes biológiailag aktív területe.
– A nagy népszerűségnek örvendő boldogságkutatások (happiness research) feltárták, hogy a boldogság legfőbb meghatározója nem az anyagi javak gyarapodása, hanem az emberi kapcsolatok minősége és a javakhoz való spirituális viszonyulás.
A Márais diákok (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Az előadást követően egy ökokvízben mérték össze tudásukat az osztályok annak alapján, amik elhangzottak a prezentáció során.
A három legügyesebb osztály ajándékban részesült.
Ezután vette kezdetét a zsibvásár.
A zsibvásár ötletgazdái az iskola Diákönkormányzatának tagjai, így ez egy közös együttműködés alapján valósult meg.
A Diákönkormányzat a hónap elején ezüstsávos minősítésben részesült a Regionalné Centrum Mládeže által a 2023/2024-es tanév munkájáért.
A zsibvásár (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
Annak ellenére, hogy első alkalommal szerveztek ilyet az iskolában, nagy sikert aratott a kezdeményezés. Nemcsak sokan hoztak eladásra szánt dolgokat, de elég sokat sikerült is eladni a diákoknak a portékáikból.
A nézelődés és a vásárlás kellemes hangulatban telt.
Többen is úgy nyilatkoztak, hogy úgy érezték, mintha egy turkálóban lennének kint a városban.
-
- Válogatnak az eladó ruhák között a diákok (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
-
- A pénztárosok (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
-
- Nézelődés a portékák között (Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma)
A szervezők célja, hogy a zsibvásár hagyománnyá váljon és évente többször is megrendezésre kerüljön, ezzel is segítve egymást és a Földünket is.
(Chovan Lilla/Felvidék.ma)
