Az Esterházy János Emlékbizottság és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2024. augusztus 18-án leplezte le a Sapientia Egyetem tulajdonát képező, egykori Központi Szálló aulájában felállított emléktáblát, melyet Kolozsi Tibor Munkácsy Mihály-díjas kolozsvári szobrászművész készített.
Esterházy kiemelt kapcsolatot tartott fenn az erdélyi magyarság vezetőivel, munkássága során több ízben járt és tartott nagy sikerű előadásokat Kolozsváron.
Mindezek ismeretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – dr. Molnár Imre diplomata, az Esterházy János Emlékbizottság elnökének javaslatára – kezdeményezte, hogy a felvidéki magyar mártír politikus Erdély fővárosában tett látogatásait emléktábla örökítse meg.
Az avatás előtt László Attila kolozsvári főesperes-plébános celebrálásában ünnepi szentmisét mutattak be Esterházy János boldoggá avatásáért a Szent Mihály-templomban, amelyen a helyi Szent Cecília kórus és zenekar mellett az észak-komáromi Concordia vegyeskar is közreműködött, még varázslatosabbá téve a meghitt eseményt.
A hatodik országba érkezett Gróf Esterházy János – László Attila főesperes-plébános homíliája
Az egyházi ceremónia után került sor az avatóünnepségre, amely közvetlenül a templom mögött, a Fő tér sarkán található. Mint elhangzott, az emléktábla azért került ide, mivel Esterházy János kolozsvári látogatásai során itt volt elszállásolva.
Az avatáson köszöntőt mondott Oláh Emese Kolozsvár alpolgármestere, Szenkovics Dezső, a Sapientia Tudományegyetem dékánja, Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul, Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes főtanácsadója.
Molnár Imre, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke előadásában ismertette Esterházy János életének és tevékenységének fontosabb elemeit, végül Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke tartott ünnepi beszédet.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Szász Jenő beszédében kiemelte, hogy – csakúgy, mint a Szent Mihály-templomban szolgáló Márton Áron püspök – Esterházy János sem a percnek, hanem az örökkévalóságnak szentelte az életét, ezért reményei szerint – ugyanúgy, mint Erdély nagy püspökének szobra a templom mellett – az emléktábla is egy szent ember emlékét fogja időtlen-időkig szolgálni Kolozsváron.
Ahogy a szentmisén, úgy az avatáson is közreműködött az észak-komáromi Concordia vegyeskar, akik több darab előadásával tették még méltóbbá az eseményt.
Az avatáson az énekkar mellett több felvidéki is közreműködött. Földessy László pánsípjátékkal, Hives István klarinét dallamokkal, Csonka Ákos pedig szavalattal járult hozzá az emléktábla felavatásához.
(Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
A délután házigazda moderátora Gubík László volt, aki a Szövetség a Közös Célokért elnöke, illetve az Esterházy Akadémia alapító igazgatója.
„A hatodik országba, illetve egykori országrészbe is megérkezett Esterházy János, hiszen Felvidék, kis Magyarország, Lengyelország, Csehország és Vajdaság után Erdély fővárosában is fejet hajthatunk Felvidék szellemi iránytűje előtt. Ezáltal lesz egy remek helyszín, ahol ennek jegyében különböző alkalmakon találkozhatunk és eszmecserélhetünk” – emelte ki Gubík.
„Esterházy János keresztény mártír politikus az egyetemes magyar politika és közélet kivételes személyisége, aki – a felvidéki magyarság parlamenti képviselőjeként – a legnehezebb időkben állt ki a kisebbségi érdekek mellett Csehszlovákiában és a szlovák államban. Bátor, jogvédő kiállása és a zsidótörvények elutasítása miatt egyenlőtlen küzdelmet folytatott mindkét XX. századi totalitárius rendszerrel szemben. Az üldöztetés idején is megőrizte hitét, emberségét, népéhez és szülőföldjéhez való hűségét. Bár többnemzetiségű származása és széleskörű nyugati kapcsolatai révén lett volna lehetősége elmenekülni, a nehézségek ellenére is közössége mellett maradt” – tette hozzá Molnár Imre.
-
- (Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
-
- (Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Esterházy János boldoggá avatási eljárását a Krakkói Érsekség indította el 2019-ben.
A kezdeményezés kiemelt célja a mártír politikus és a teljes felvidéki magyar közösség kollektív bűnösségének feloldása a mai utódállamok területén.
A boldoggá avatás során fontos szempont, hogy minél több országban mutassák be Esterházy János életútját, és adózzanak tisztelettel emléke előtt.
(Csonka Ákos, Felvidék.ma)
