A kormány jóváhagyta a Nemzetiségi Kormánytanács alapszabályát, és ezzel teljesítette a nemzeti kisebbségek régi követelését. A tanács megalakulásával a kisebbségvédelem közvetlenül, magasabb szinten kapcsolódik majd a kormányhoz.
A hatásköri törvény legutóbbi módosítását követően a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága szeptember elején Nemzetiségi Kormánytanáccsá alakult, de alapszabály nélkül nem rendelkezett meghatározott hatáskörrel.
A kormány szerdai ülésén a tanács alapszabályának jóváhagyásával zöld utat adott a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és előmozdítását szolgáló erős és kompetens szerv létrehozásának, amely a kormány állandó, szakértői, tanácsadó, koordináló és konzultatív szerve lesz – tájékoztatta portálunkat a kisebbségi kormánybiztos titkárságának vezetője.
A bizottságtól eltérően a Nemzetiségi Kormánytanács létszáma két képviselővel bővült, és a tanács a központi kormányzati szervek képviselőinek képviseletét is bővíti azzal a szándékkal, hogy a nemzeti kisebbségek mindennapi életét érintő valamennyi területet lefedje.
Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos célja, hogy a tanács tevékenysége a kulturális és nyelvi igények mellett a nemzeti kisebbségek gazdasági és regionális érdekeit is tükrözze.
A kormánybiztos aláhúzta: mivel a tanács két magyar taggal bővült, így
a magyaroknak összesen 7 képviselőjük lesz a nemzetiségi tanácsban, amely 27 tagú lesz, az államigazgatást pedig az elnökkel és az alelnökkel együtt 16 szavazati joggal rendelkező tag képviseli. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségek hangja meghatározó lesz a tanács döntéshozatalában.
A tanács elnöke a miniszterelnök lesz, így a kisebbségi kormánybiztos – aki a tanács alelnöki pozícióját foglalja el – a kisebbségek, valamint a régiók erősebb hangját várja a kormány munkájában.
„A tanács hatáskörén belül javaslatokat kezdeményezhet a nemzeti kisebbségek jogai tiszteletben tartásának javítására, de felügyeleti szerepet is betölt és értékeli a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó nemzetközi kötelezettségeknek és az általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak való megfelelést” – fogalmazott Horony Ákos.
„Így a tanács erősebb pozíciójáról beszélhetünk, de a legfontosabb előnye az lesz, hogy a kisebbségeket is érintő jelentéseket és törvénytervezeteket a nemzeti kisebbségek képviselőinek aktív részvételével először a tanácsban vitatják meg”
– emlékeztetett. A Nemzetiségi Kormánytanács létrehozásával a nemzeti kisebbségek képviselőinek régi igénye teljesült, hogy ez a terület közvetlenül, magasabb szinten kapcsolódjon a kormányhoz – húzta alá.
A hatásköri törvény módosításával összefüggésben a kormány a múlt héten jóváhagyta a kormánybiztos státuszának módosítását is, amelynek köszönhetően megerősödik a hatásköre.
Hatáskörének megerősítésével a kormánybiztos felelősséget visel az állami politika kialakításának és végrehajtásának koordinálásáért, valamint a nemzeti kisebbségi jogok területén felmerülő feladatok ellátásáért.
Sajtóközlemény/SZE/Felvidék.ma
