A közös otthon védelmében – Ukrajna magyar nemzeti kisebbségének (közösségének) fóruma címmel kétnapos rendezvény keretében vitatták meg Ukrajna állami politikájának reformját a kisebbségek vonatkozásában, a magyar civil intézmények szerepét az ország társadalompolitikai életében, valamint a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogainak biztosítását.
A fórumot megnyitó Viktor Jelenszkij, Ukrajna nemzetiségi politikáért és lelkiismereti szabadságért felelős állami szolgálatának vezetője hangsúlyozta, hogy
a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ukrán politika az ukrán függetlenségi harc mélységeiből ered, amelyet az itt élő magyarok, románok, bolgárok és egyéb nemzetiségűek is támogattak.
Oleh Nyemcsinov, az Ukrán Miniszteri Kabinet minisztere megállapította, hogy az ukrán jogalkotás átvette a nemzeti kisebbségekre vonatkozó magyar, román és bolgár jogszabályok legjobb gyakorlatait.
Vida László, Magyarország megbízott ungvári főkonzulja kiemelte, hogy
az orosz-ukrán háború kezdete óta Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre,
és létfontosságú támogatást nyújt Ukrajnának. Erre a célra csak a magyar központi költségvetés több mint 170 millió euró forrást biztosított – emlékeztetett a diplomata.
Előremutatóak a 2023. decemberben elfogadott törvénymódosítások és a magyar-ukrán szakértői tárgyalásokon elért kompromisszumok, de „a magyar fél által felvetett kérdések egyike sem tekinthető véglegesen lezártnak” – fogalmazott.
Az ukrán kormány, a törvényhozás és a magyar kisebbség képviselői között folytatott egyeztetések „képesek hozzájárulni az olyan kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálásához Magyarország és Ukrajna között, amelyek összhangban vannak az ukrajnai magyar közösség elvárásaival” – fejtette ki Vida László.
A kisebbségi média helyzetét felvázoló Kulin Zoltán, a magyar és ukrán nyelvű műsorokat készítő TV21 Ungvár vezérigazgatója elmondta: Ukrajnában közel tíz törvény és rendelet szabályozza a média működését, amelyeket több nemzetközi szerződés és memorandum egészít ki. Ezek a jogszabályok sok esetben ütköznek egymással.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy adótorony hiányában a nagyrészt magyarlakta Beregszászi járás területén nincs lehetőség a földfelszíni sugárzású televízióadások vételére, ami az ott élők számára megnehezíti az információhoz való hozzáférést.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense nehezményezte, hogy
a nemzeti-kulturális autonómia nem került be a jogalkotás fogalomtárába, sőt, puszta említése is éles elutasításra talál az ukrán politikumban.
Kifejtette: Ukrajna EU- csatlakozási tárgyalásain ez a kérdés minden bizonnyal napirendre kerül.
Az orosz agresszió miatt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témákat biztonságpolitikai kérdésként kezelik Ukrajnában – jelentette ki Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Elmondta: 1996 óta a magyar állam támogatásával működő intézményben több mint négyezren szereztek diplomát, és több mint hatszáz pedagógus dolgozik a kárpátaljai oktatási intézményekben.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) igazgatója kiemelte: pozitívum, hogy az utóbbi két évben a magyar kisebbség képviselőit bevonják az őket érintő kérdések megvitatásába. A 2001-ben megalakult szervezethez 70 település tartozik, amelyekben 200 ezren élnek, közülük 130 ezer magyar nemzetiségű lakos.
Az ukrajnai háború kitörését követően a helyi önkéntesek közel 20 ezer belső menekült elhelyezését és ellátását biztosították a külföldi támogatók, testvértelepülések és segélyszervezetek bevonásával, ezenfelül a KHÖT mintegy ezer tonna humanitárius segélyt is eljuttatott a frontvonal közelébe – számolt be Rezes József.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Kárpátalja megye tanácsának képviselője kitért a nemzeti-kulturális autonómia kérdésére az oktatás vonatkozásában, az oktatási és nyelvhasználati jogok szűkítésére, a megfelelő tankönyvek, szótárak hiányára.
Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója elemzésében számokkal támasztotta alá, hogy a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény fordulópont volt a megye magyar tannyelvű oktatási rendszerében.
A kétnapos program kedden Beregszászban zárult, ahol a résztvevők megismerkedtek a Kárpátaljai Református Egyház tevékenységével, valamint ellátogattak a Kossuth Lajos líceumba, felkeresték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és az Európa-Magyar Ház rendezvényközpontot.
(MTI)
